Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Vidékünk a török alatt
Musza budai pasa idejéből ismerünk egy keltezetlen (1644?) török nyelvű okmányt, mely a magyarok rablásait sorolja fel. Ebben arról esik szó, hogy Suboticáról az összes állatokat elhajtották egy rajtaütés alkalmával. Ugyanakkor Pandur, Kakon, István, Tutfar, Sentivan, Solt, Barankus, Oglitnidzsa és Kanizsa állatállományát is elhajtották. A felsorolt helységek közül Pandur, Kákony és Istvánmegye elpusztult, de valamennyi közvetlenül Baja mellett helyezkedett el az ártérben. Tutfar talán Tataházával azonos, már csak a közvetlenül utána következő szomszédos Felsőszentiván miatt is. Barankusban a mi Baracskánk sejthető. Erősíti ezt a feltételezésünket a felsorolásban utána következő Oglitnidzsa, amely gyaníthatólag Roglaticával (ma puszta Katymár határában) azonosítható.267 Egy 1644-ből származó török lajstrom 21 pontban sorolja fel a magyarok portyázásait. Szerepel benne Budai Pál vicekapitány, aki az elmúlt hónapban két Baja környéki faluból 30 állatot és két ráját Szécsénybe hajtott. Az embereket, ahogyan vasra verve elengedték őket, azonnal a nádorhoz küldték a törökök bizonyságul.268 A jobbágynép pusztulása elsősorban a töröknek jelentett kárt, hiszen szorgos emberkéz nélkül a terület mit sem ért. Éppen ezért még saját katonáival szemben is igyekezett megvédeni alattvalóit. Meghatva nézegettük annak a török levélnek a szövegét, melyet El-hodzsdzsi Musli írt fiának Egerbe bácskai útjáról A derék Muszlit visszaélések kivizsgálására küldték ilyen távoli földre. Fiának, akit „én szívemnek” nevez ezeket írja: Midannyian, Allahnak hála, egészségesen Zomborba és Bácsba érkeztünk. A salason (szállás = tanya) lakó népektől jogtalanul kizsarolt 2000 akcsét a bej visszadta. A parasztokat a föld művelésére biztatva, elküldtük haza. A bej bizony nagyon nyomorgatta a rájákat Zombor környékén. Piri basa, mielőtt visszahívták volna a magos portára, jelentést akart erről tenni. Össze is hívta a török tiszteket és megírta Egerbe a panaszt, de Húszéin alajbég ezt nem írta alá s így a jelentés elmaradt. A bejnek és az alajbejnek megmondtam, hogy a Kanunok (törvények) ellen kipréselt pénzt adják vissza. Amikor Bácsból Zomborba mentünk a ráják egész sora jött utánunk s így meg kellett írnunk s elküldenünk az esetről jelentésünket. Innen Bajára mentünk, mert úgy hallottuk, hogy ott foglyok vannak. Azonban senkit sem találtunk s így mindegyikünk két-három kocsi rájával Budára indult,268 innen írjuk levelünket a környülállásokról Egerbe. Ha a levelek megérkeznek, úgy meg kell azokat beszélni a defterdár efendivel és az agával. A Bácskából pusztaság lett. Ha nem nyitjuk fel szemüket, úgy később azt mondhatják: nem tudósítottatok erről. Isten előtt pedig számadással tartoznak. El-hadzsdzsi Muszli seroda Egerben Utóiratként még ezeket toldotta a levélhez: Ezelőtt, attól való félelemben, hogy a Bácska elnéptelenedik, egy-két sefin (hajótípus) leküldetett. Az agák most is elhanyagol-79
