Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Vidékünk a török alatt
kétszeres, vagy vegyes gabona 45 kejl, 380 akcse tűzifa és szénaadó 600 akcse juhadó 350 akcse méhkasadó 960 akcse konyhakert-adó 15 akcse kender-, len-, fokhagyma-, vereshagyma-, káposzta- és répatized 51 akcse lencse-, csicseriborsó-, borsó- és babtized 23 akcse tapu-illeték 15 akcse sertés adó 51 akcse bírságpénzek, mezei kártevés bírsága, nősülési adó és hordóadó 100 akcse Eddig a defter, melynek belső tartalma szószerint megegyezik az itt közölttel, de külalakjában némi eltérés van. A szláv nevek olvasatában nehézséget jelentett, hogy az arab írás csak a hosszú magánhangzókat jelöli. Éppen ezért a nevek között van néhány ingadozó olvasat (például Vukosa vagy Vukosza?), de ezek nem döntő jelentőségűek. Csupán az első név olvasata bizonytalan. Az öszszeíró a neveket folyamatos sorokban, egymás után írta. A könynyebb áttekinthetés miatt mi ezeket családokra szedtük szét. Az összeírásban elől a mennyiség szerepel, a tőle vesszővel elválasztott számok után nincs kitéve az ,,akcse” szó, de ezek mind ebben a török pénznemben értendők. S most lássuk közelebbről mit tudhatunk meg ebből a nagyfontosságú defterből? Először is, hogy a falu lakott volt. A házak (hane) száma: 13. Az elől megnevezett gazdákkal együtt 11 háznál felnőtt fiát is öszszeírták. Teljesen valószínűtlen, hogy 11 esetben mindig csak egy fiúgyerek lett volna a családban. Éppen ezért arra gondolunk, hogy itt az elsőszülött gyerek nevét tüntette fel az összeíró, vagy pedig az apával egy háztartásban élő szerepel itt. Könnyen lehetséges, hogy e kettő összeesett, azaz a házban az elsőszülött fiú maradt nősülés után, és ő örökölte a házon kívül a család feletti főséget is. A harács-adó fizetéséről a magyar jobbágynak — vagy ahogyan a törökök minden alattvalójukat nevezték — a rájának az alábbi törvényt kellett tudomásul vennie: „Aki házán, szőlőjén és földjén kívül' marháit, házán belül lelhető holmiját és hordóiban levő borát számítva 300 akcsét érő ingósággal rendelkezik, annak évenként 50 akcse harács-adót kell fizetnie. Egy házban akár egy rája egyedül, akár fiaival együtt, vagy egy apától származó két-három olyan testvér lakik, akiknek kenyerük, vetésük vagy kereskedésük egy helyen van és együtt élnek, nem külön-külön számítanak, hanem együttesen ötven-ötven akcse harács-adót fizetnek. Ha azonban egy házban olyan testvérek vagy atyjukkal élő gyermekek laknak, akiknek kenyerük, vetésük vagy kereskedésük külön van és egyenként 300 akcsét érő ingósággal rendelkeznek, mindegyikük külön ötven akcse harács-adót fizet. Mindazoktól azonban, akik 300 akcsét érő ingósággal sem rendelkeznek, semmi sem szedessék.”201
