Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Vidékünk a török alatt
négy jobbágynak van ekéje. A jobbágyoktól elszedték a lovakat, marhákat s így földjüket alig tudják megművelni. Az 1555-ös országgyűlés azt mondja a szerencsétlen jobbágyokról, hogy az ország minden részében nemcsak a törökök, hanem a mieink is elnyomják és üldözik őket. A pestis és sok más csapás számukat nagyon megapasztotta s alig képesek többé pénzbeli terheket viselni.193 1557-ben azt említik róluk, hogy végnyomorban sínylődnek. 1559-ben a rossz termés és a drágaság miatt sok helyütt makkal táplálkoznak és alig tengetik életüket. Az egykori pénzügyi írásokat tanulmányozva megállapítható: mindez nem túlzás.194 A helyi viszonyokat érdekesen világítja meg a kalocsai érsekség 1543. évi dézsmalajstroma. Ebből kitűnik, hogy Baracska 12 forintot és 1 pár csizmát fizetett.185 Ez, a környező falvakéhoz (Bököd, Borsod, Csátalja, Dávod) hasonlóan, csupán jelképes összeg lehetett, de így is egy lényeges problémát vet fel. Ha ugyanis a jegyzék nem csak egy kivetés, melynek alapján majd be fogják szedni a dézsmát, hanem azt valójában meg is adják, úgy annyit jelent ez, hogy 1543-ban még magyarok laktak az említett falvakban. Cserni Jován görögkeleti szerbei aligha fizettek volna a katolikus érseknek bármit is. Lehetséges lenne, hogy Jován halála után a mocsarakba, árterekbe Duna menti erdőségbe húzódott lakosság visszatért helyére? Lehetséges, ám az 1578-as defterben már egyetlen magyar lakója sincs a falunak. A török defterek (adókönyv, pénzügyi jegyzék) igen fontos forrásai a hódoltság alatti területek történetének. Isztambulból 1545- ben érkezett meg Budára Csandarlizade Halil bég, hogy szultáni parancsra összeírja a hódolt városokat és falvakat lakosaikkal és a hozzá tartozó pusztákkal együtt. Halil bég komoly kegyben állott Szulejmánnál, hiszen egyik unokájának nevelője és az isztambuli főmufti (a mohamedán jog legfőbb magyarázója) veje volt. Ebben az időben még a szandzsákok összeírására a birodalom magasabb rangú, legmegbízhatóbb tisztviselőinek egyikét jelölték ki. Halil bég nevét később még hosszú évtizedek múltán is sokat emlegették* határvitákon és államközi tárgyalásokon, ahol defterére, vagyis öszszeírására mindig mint valami megdönthetetlen és csalhatatlan okmányra hivatkoztak, mely szerintük első határaikat rögzítette.19'' A Bácskáról — sajnos — kevés ilyen deftert ismertettek ezideig. Kedvező véletlen folytán Nagybaracska azon kevés helységek közé tartozik, melyekről mind az öt közölt defter megemlékezik.19' A hosszadalmas leírás helyett táblázatban mutatjuk be a környező falvak adatait. 66