Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Baracska a középkorban
bíráskodási szervezettel ellátni, mely képes volt a jogrendet és védelmet biztosítani. Már legelső országgyűlésében, 1458-ban körülírta a hatalmaskodók perbefogásának módját, akik a vármegye elé idézendők. 1462-ben pedig, pontosan felsorolva az országban elkövetett hatalmaskodások eseteit, büntetésükre elrendeli, hogy ilyenek elkövetői az udvarban, a király jelenlétében foghatók perbe, még pedig pontos határidő alatt (15, illetve 32 nap). Első rendelkezései már megütik azt a hangot, mely uralkodásából mindvégig kicsendül: a törvényt, jogot és emberiességet tipró erőszak, a rakoncátlan nagyurak és főnemesek megrendszabályozására megkönnyíti az igazságszolgáltatás menetét a bűnös urak saját érdekükben rákötött sok minden kölöncétől. Mivel pedig az urak bíráskodásában, mint tipikus önbíráskodásban nem bízhatik, s az ország rendes bírái is csak nagyurak, ennélfogva az ügyek végső intézését magához, királyi kúriájába vonja. Az udvari bíráskodás élére helytartót nevez ki, rendesen a királyi alkancellárt, azaz végső fokon az ország igazságszolgáltatását tőle függő, megbízható kancelláriai emberekre bízza.131 Láttuk, hogy Mátyás uralkodásának második felében megszaporodtak Baracska esetében a különböző perekkel kapcsolatos oklevelek. Ne tévesszen meg bennünket, hogy előtte viszonylag hoszszabb időről kevesebb hatalmaskodással foglalkozó oklevél maradt ránk. Nem mintha békésebb, biztonságosabb állapotok uralkodtak volna akkor, pusztán arról van szó, hogy jogorvoslatot kár is volt keresni, mert nyomában legfeljebb a bosszúállás lett gyakoribb s a rajtaütés kegyetlenebb. A Mátyás halála után országszerte fellépő fejetlenség és belzavarok csakhamar Bács és Bodrog megyében is érezhetővé váltak. Mátyás király híres fekete serege Szeged környékén állomásozott, s mivel zsoldot nem kapott, rablásban keresett kárpótlást. II. Ülászló a hozzá érkezett panaszokat megsokalva, 1492 nyarán Kinizsi Pált, Bács és Bodrog vármegyék főispánját bízta meg a sereg megfékezésével. Kinizsi, azzal az ürüggyel, hogy a török ellen indul, felfegyverezte az Alföld népét s a Kiskunhalas mellett táborozó fekete sereget megtámadta, majd feloszlatta.132 A környék életében az 1514-es parasztháború eseményei nagy szerepet játszottak. A kereszteshadjárat meghirdetése után Bács és Bodrog megyében tetemes számú paraszthad gyűlt össze. Fegyverzetük bot, csép, kasza, vasvilla volt, — puskával, karddal csak nagyon kevesen tudták magukat felszerelni. A nemességet megrémítette az egybegyülekezett és felfegyverzett parasztság nagy száma, s kezdték az idénymunkára való hivatkozással visszatartani jobbágyaikat. Május végén pedig a megrémült királyi udvar felfüggeszti a kereszteshadjáratot. Az összegyűlt parasztság válaszul urai ellen fordult. Frangepán Gergely kalocsai érsek kísérletet tett a Háj szentlőrincen és Bács környékén egybesereglett keresztes hadak feloszlatására. Csakhogy ekkor már minden hasztalannak bizonyult, és a vármegyék sem tudták már a fellázadt népet megfékezni. Az eseményeket Verancsics Antal korabeli magyarnyelvű naplójából ismerjük. Tőle tudjuk, hogy Dózsa György egyik hű 56
