Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?
szánt trágyát a gazda földjének adhatná, s eként a ganajozott telekben nemcsak kétszeres vagy árpa, hanem jobban kamatozó növényt is termeszthetne. Gazdának nézelődni kell s mig ezen haszonkémlést sajátjává nem teszi, mindaddig csak tengődni fog. — Nem félthetni ugyan Bácskát az éhenhalástól, — annyit azonban bátran kimerek mondani, hogy jelen gazdálkodása módjával jobbrésze naponkint szegényebb leend.”648 Hogy mennyire igaza vnlt azt éppen Baracska adatai mutatják legkézzelfoghatóbban. A la" osok bevallása szerint 1. osztályú föld három, 2. osztályú föld 2 és 3. osztályú föld 1- pozsonyi mérő gabonát termett. Ezzel szemben — igaz két évtizeddel később — országos viszonylatban a 6—7-szeres termés jónak, 4—5-szörös közepesnek649 és 4-nél kevesebb gyengének számított.650 Pedig az országos átlagot a hatalmas főúri birtokok még rontották is a robotban végzett silányabb, gondatlanabb munka miatt.651 Baracska esetében pedig egyértelműen saját maguknak dolgozó jobbágyokról van szó. 1838-ban a Bácskában „általában elkésésről panaszkodnak gazdáink, minek okát a tavaszi és későbbi híves időkben kell keresni; — most egymást éri a munka, s mi Bácsnak ostora, a részesek igen rátartósak, robottal épen nem akarnak szerződni. — E munkásokra való szükség következtében tavairól még most is számos nyomtatatlan asztagokat találhatni.”052 Pedig ebben az időben már pénzért történő szántással találkozunk,”53 1821-ben az aratórész őszi gabonából a tizenkettedik, tavaszi gabonából a tizenegyedik.654 1830- ban ugyanez marad. Ugyanekkor a napszám 36 krajcár, koszttal 24 krajcár. A bárányhús fontját 10, a friss sertéshúsét 14, a szappanét 30 és a gyertyáét 18 krajcárért árulták.11'5 A részelés a termés eredményétől is függött. 1838-ban őszi gabonából, búzából, repcéből a 13., tavaszi búzából, zabból és árpából a 12. rész volt az aratóké.656 Egy évvel később a napszámos bére 30, ellátással együtt 24 krajcár.057 A nyomtatást általában már augusztusban elkezdték, hiszen a megyei hatóságok éppen arra való hivatkozással, hogy a nyomtatás ideje elérkezvén pénzt tud keresni a jobbágy, az adó megfizetését sürgetik ez idő tájt.658 1830-ban igen rossz termés volt, a lakosság több helyütt szűkölködött. A megye a földesurakat szólítja fel kölcsön-gaboría adására, melyet később esetleg meg is fizethetnek a jobbágyok.659 A gondok enyhítését az ugarföld bevetése jelenthette volna, hiszen az 1836. VII. te. 2. §-a világosan leszögezi, hogy ha a jobbágy a rendes nyomások bevetésének elmulasztása nélkül az ugart vágj' olyan szántóföldet, melyből a kilenced azon esztendőre már kiadatott, hol a legeltetés területe és a föld neme második vetést enged, folyvást ismét bevetné, s abból még azon esztendőben termést nyerne, ekkor ugarból, vagy az ily második termésből semmit sem tartozik adni.660 Csakhogy éppen Bács megye hozott olyan rendeletet, mely a földesúr engedélyéhez kötötte az ugar felszántását és bevetését.661 u* 211
