Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?

Felnőtt

Fiatal

Összesen

Róm. kath.férfi 545

409

955

nő 521

400

921

Zsidó

férfi 4

6

10

nő 4

5

9

Szolga

fiú 5

5

leány 13

13

Koldus

férfi 5

5

nő 6

6

Kath. pap

1

1105

820

1925

Született 56 fiú, 42 leány. Meghalt 28 felnőtt férfi, 29 nő és 8 fiú, 16 leány. A faluban 400 házaspár lakik.619

Az 1800-as évektől kezdve rendkívül megcsappan a községre vonatkozó források száma, s meglévők is meglehetősen esetlegesek, jelentéktelenek. Közülük mindössze kettő érdemli meg figyelmünket.

1819-ben jelenti Végh Imre plébános, hogy az egyháznak alapítványa nincs. A nagyobb bizonyosság kedvéért Fábián János urasági gabonagyűjtő (magtáros) és Karászi Ferenc bíróval az élen a községi elöljáróság is aláírja a jelentést. A falu pecsétjét ugyancsak ráütötték. A mintegy 15 mm átmérőjű pecsét közepén barokkos címerben egy jobbjában jogart tartó férfi (bizonyára a templom védszentje Szt. Imre) áll. Körülötte búzakalász között „Baracska” felirat látható.620 1820-ból ismerjük a plébánia magyar nyelvű, igen részletes leltárát. Az ágyak, székek, almárium mellett „két tsevü puska” függött a falon, bizonyára nem csak dísznek, mert a konyhában „egy nagy réz Bakráts, Egy kis Bakráts” volt található, melyben a vad mellett a hal is megfőtt. A plébános természetet kedvelő, szorgoskodó ember lehetett, mert 24 méhkaptárt jegyeztek fel az összeírok a „kiss pálinkás hordó” mellett. 44 kötetből álló könyvtárában elsősorban hivatásához szükséges művek (teológia, biblia, szentek élete, prédikációk) szerepeltek, de néhány német nyelvű olvasmány, szótár ugyancsak meglapult a polcokon.621

1803-tól kezdve közlik az egyházmegyei schematizmusok a községek létszámát, melyeket — az összehasonlítás kedvéért néhány szomszédos helységgel együtt — közelebbről érdemes szemügyre vennünk.622

197