Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?
mert dallamra, melyhez azután a hit, remény és szeretet fohászát kapcsolják. Ezt befejezve a keresztény hit tanaira oktatja a gyerekeket és mindjárt ki is kérdezi őket. A szentmisére (télen 8, nyáron 7 óra) párosával vonulnak át. Ha többen jönnek össze, énekelnek ballagás közben. Szentmise után visszatérnek az iskolába. Az előző napon tanultakhoz úgy kapcsolják az újat, hogy 10 óráig azt legalább kétszer hangosan elolvassák. Amíg a kisebbek saját betűiket formálják, addig a nagyobbak számolnak. Azután ki-ki megkapja a házi feladatát s hazamennek, megebédelnek s 1 órára újra visszajönnek, hogy a délelőtti rendnek megfelelően végighaladjanak a tanulni valókon. A tanító a falu lakóitól kapja fizetségétéspedig 1 évre készpénzben30,— Ft 26 pozsonyi mérő búza, 1 mérője 50 krajcár13,- „ 2 kocsi széna, á 1,— Ft2,- „ 4 öl fa, á 1,— Ft4,- „ 49,— Ft Stóla (kántor is volt egyúttal a tanító) jövedelem: Minden keresztelés után 11,5 krajcár6,— Ft 02 krajcár Minden avatás után 5 krajcár2,- „ 35 „ Felnőtt temetése után 25 krajcár3, -- ,J50 Gyermek temetése után 15 krajcár2,— „ 55 Helybeliek házasságkötése 25 krajcár3,— 25 Idegenek házasságkötése 50 krajcár 1— , összes stóla: 19,— Ft 32 krajcár összes jövedelem: 68,— Ft 32 krajcár Az utolsó kérdésre — mit és milyen módon kellene az iskolamester működési körén változtatni — a felelet: a nép körülményeinek és helyzetének megfelel az iskolamester működése.594 A beérkezett jelentések után nem sokkal a német nyelvet tette kötelezővé II. József a hivatalokban és a tanításban egyaránt. De a gyerekek még főiskolás korukban sem tudtak rendesen németül, sőt gúnyt űztek belőle.59'5 Baracskán még a német nyelv bevezetésére sem került sor, hiszen a faluban nem igen akadt ember, aki németül tudott volna, hacsak a plébános nem, de ő meg latinul fogalmazta meg beadványait, jelentéseit és felterjesztéseit. II. József halála után Lipót a magyar nyelv használatát állította vissza a hivatalokban és iskolákban.596 Az 1790—91-es országgyűlés sokat vitatott kérdése volt a magyar nyelv visszaállításának ügye. A vármegyék egymás között is leveleztek e tárgyban, Bács-Bodrognak Máramaros, Pest-Pilis-Solt, Zala és Szabolcs megye rendei írtak át. Igen jellemző azonban a Máramaros megyének adott válasz: „Miis Édes Hazánkhoz tartozó kötelességünkhöz képest a mennyire Megyénknek belső környül állásai, kiváltképpen az újonnan történt Népéttetés által bé hozatott több féle Nemzetbeli Nyelvekre nézve engedni fogják az egyenlőségnek meg tartására készek lészünk több Nemes Megyéknek hasznos példáit e részben is követni 192
