Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?

tottság tavasszal. A negyedik negyedévben a 140 közül 27-en járnak csak rendszeresen, mert a szülők munkára fogják őket — írja a helybeli plébános. Gyakorlatilag tehát a tanulók egynegyede állandóan hiányzott, de a téli hónapokban negyede-harmada nem jöhetett lábbeli és meleg ruha hiányában. A tavaszi munkák megindulásával pedig alig lézengtek, hiszen 5—20 % között mozgott a megjelentek aránya, s ezek is nyilván a legkisebbek lehettek, akiket munkára még nem lehetett befogni.590

Gyökeres fordulatot jelentett az iskolaügy terén az 1777-ben kiadott „Ratio Educationis” néven ismert királynői rendelet, mely a szervezeti és anyagi kérdések szabályozása mellett az összes iskolafajták tanulmányi anyagát (tantervét) és az iskolai rendtartást is tartalmazta. Ezzel az uralkodó önálló magyar tanügyigazgatást hozott létre. A rendelet az ország valamennyi iskoláját — a felekezetieket is — állami felügyelet alá helyezte. Az országot 9 tankerületre osztották, ezek élére egy-egy főigazgatót neveztek ki, aki a kerületben lévő valamennyi alsó-, közép- és felsőfokú iskolát ellenőrizte, s róluk jelentést tett a Helytartótanácsnak s végrehajtotta az onnan kapott rendelkezéseket. Baja és környéke — közte Baracska is — a pécsi tankerületbe tartozott.591 Mondanunk sem kell, hogy a főigazgató képtelen volt minden iskolát meglátogatni, hiszen e tisztsége mellett általában más tisztséget is viselt. Hogy azonban némiképp tájékozódjék az újonnan bevezetett rendelet végrehajtásáról, gyakorlati hasznáról, 1778-ban egy 10 kérdésből álló ívet töltetett ki a helybeli plébánossal. A nagyalakú, keresztbe-hosszába vonalkázott papíron megadott feleletek közül csak azokat emeljük ki, melyek érdemi választ tartalmaznak. A jelentésben negyedévi bontásban szerepelnek a feleletek, így közöljük őket mi is. A feleletből általában a kérdések is kiderülnek, ezért helykímélés céljából elhagytuk, illetve csak az okvetlenül szükséges esetekben ismételjük meg azokat.

1. Az iskolaépület mindkét nembeli ifjúság befogadására elég nagy. Az iskolamester kényelmét biztosítja az épület, a tanulókét pedig a beállított padok.

2. Az első negyedévben a szülők az iskolaköteles gyermekeket szorgalmasan elküldik; s azok a keresztény tanokban jobban haladnak, mint a világiakban. A második negyed első hónapjának elején — a közelgő húsvéti gyónásra tekintettel — az eddigieknél is szorgalmasabban küldték a gyerekeket. A keresztény tanokban inkább haladtak, mint a világiakban. A harmadik negyedben hanyagabbul küldték, innen következik, hogy az előírt tanulmányokban a haladás is kisebb. A negyedik negyedben jártak a leghanyagabbul, különösen a negyed közepe táján. Ennek megfelelően tudtak csak haladni a tananyaggal.

3. Az iskolaköteles gyerekek száma 157. Az első negyedben hol 70-et, hol 80-at, hol pedig csak 40 gyereket küldtek iskolába az időjárás változása szerint. A második negyedben a húsvéti gyónás napjáig szorgalmasan elküldték mindannyit. Ettől kezdve otthon tartották és gazdasági munkára fogták őket, amiért azután a plé-190