Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?

egyszerre, talán egymást segítve, telepítettek szőlőt, vagy a már termő terület öröklés útján osztódott részekre. Ez utóbbira gyanakodhatunk Királly István, Mátyás és József, valamint Farkas Pál és István esetében.

Érdekes volt megfigyelni, hogy a zsellérek mindjárt a szőlősgazdák listájának elején szerepelnek zárt tömbben, majd a telkes jobbágyok ugyancsak zárt egysége következik és a listát ismét a zsellérek egymás melletti sora zárja. Már önmagában az is gyanús volt, hogy a zsellérek megelőzik a telkeseket. Ez csak az összeírás rendjéből magyarázható meg. A szőlőket nyilvánvalóan a helyszínen vették számba és szomszédról szomszédra haladtak. Ez viszont azt jelenti, hogy az összeírás tükrözi a szőlők elhelyezkedését, azaz a két szélén, a homokdomb lankáin a zselléreknek, középen a telkes jobbágyoknak volt szőlejük. A szélen fekvő területeket nemcsak a tolvajok, alkalmi arra járók, ott dolgozó fűkaszálók, szénagyűjtők dézsmálják meg (s ezért még szólni sem illik), hanem a vigyázatlan pásztor keze alá adott állatok is törik, prédálják. Homokos területről lévén szó, ennél is nagyobb veszélyt jelentett a paraszti néven homokverésnek nevezett kártevés. Az akácfákkal még meg nem kötött homokot, különösen a Dunáról fúvó szél hordta, vitte és nekivágta a szőlőnek. A fiatal hajtások szemét tette tönkre elsősorban, azok „megvakultak” és a szőlő nem hajtott tovább. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha ebben látjuk a telkes gazdák középre, védettebb helyre tömörülésének okát.

Az urbárium szöveges része nem mondja meg, hogy 1 urna mennyi területtel egyenlő s ezt más forrásból sem sikerült tisztáznunk. Amennyiben az urna azonos a másutt használt kapással — ez valószínűnek látszik —, úgy 1 urna 200 négyszögöl területet jelent.

A telkes jobbágyoknak 15,2 hold földjük volt áltagban. Miután az urbárium 1. pontja 1100 négyszögölben határozza meg a baracskai holdak nagyságát, egy telkes jobbágynak 10,5 katasztrális hold földje volt. 1 kaszás rét a Bácskában 1 holdnak felelt meg,''82 tehát a telkes gazdáknak átlaga 3,2 hold réten legeltethette állatait. Birtokolt mindezen felül még 1,76 urna, azaz 350 négyszögöl szőlőt.

Ezzel szemben a zsellérnek csak 990 négyszögöl szántóföldje, 770 négyszögöl rétje és 31 négyszögöl szőlője volt Ez semmiképpen sem volt elegendő létfenntartásához, s feltétlenül más jövedelemforrások után kellett néznie. Béresként, részesként elhelyezkedhetett volna a telkes jobbágyoknál is, de azok sem voltak oly bőviben a földnek, hogy ne tudták volna családtagjaikkal megművelni azt. Maradt tehát a kincstári uradalom, ahová tömegével kellett a munkáskéz.

Az úrbérrendezés hatásai, eredményei a helyi viszonyoktól függően különbözőek voltak. Egyik faluban könnyített a jobbágyság robotterhein, a másikban súlyosbította azokat, egyikben növelte, egy harmadikban esetleg megszüntette az előnyösebb szerződéses állapotot, s ezzel hátrányára vált a jobbágynak. Hatásait és eredményeit minden faluban külön kell felmérni és pedig külön a földek — rétek terjedelme, a füstpénz, a termény- és robotszolgáltatások, dézsmák stb. összehasonlítása útján. Ilyen összehason-180