Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?

Telkes

Rét

Telkes

KategóriánkéntiKategórián-jobbágyok

ember-jobbágyok

%-os

kénti

rétjeinek

vágószáma

arány

embervágó

%-os

aránya

0i

—

—

—

1

5

8,3

5

2,7

1,5

1

1,7

1,5

0,8

2

14

23,3

28

15,3

2,5

2

3,3

5

2,7

3

8

13,3

24

13,1

3,5

1

1,7

3,5

1,9

4

24

40,0

96

52,5

5

4

6,7

20

10,9

60

100

183

99,9

Zömüknek 2—4 embervágó rétje volt (1 kaszásrétet általában 1holddal tekintettek egyenlő értékűnek). Ezzel

szemben a

zsellérek rétjeinek eloszlása egészen másképet mutat.

Zsellérek

Rét

ZsellérekKategóriánkénti

Kategórián-rétjeinek

ember-száma

%-os arány

kénti%-os

vágó

embervágó

aránya

0

63

66,3

—

—

1

21

22,1

21

44,7

2

7

7,4

14

29,8

3

4

4,2

12

25,5

95

100,0

47

100,0

Kerek kétharmad részüknek egyáltalán nincs rétje, s a megmaradó 32 zsellér zömének is csupán 1 embervágónyi jutott. Amíg a telkes jobbágyok átlagban 3,27 embervágó réten legeltethették állataikat, addig a házas zselléreknek fejenként csupán 0,49 embervágónyi rét jutott,

A telkes jobbágyok közül ismét az első két (elveszett) oldalon szereplők birtokolták a nagyobb legelőket. Nekik átlagban 3,71 embervágónyi jutott, amíg a meglévő 60 ember csak 3,05 embervágónyit tartott kézben.

A falu 90 telkes jobbágyának, 95 házas és 1 háztalan zsellérének, azaz 186 családfőjének a belsőségen, szántón és réten kívül szőlője is volt. A 80 szőlősgazda kezén így oszlott meg a szőlőterület:

178