Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?

1. Van-e a falunak urbáriuma és mikor vezették azt be?

Urbáriumra nem emlékeznek. Szolgáltatásaikat egy szerződés szabályozza, melyet az 1742. évben elhalt Rédli intéző adott számukra.

2. Ahol semmiféle úrbéri egyezség nem létezik, ott követelnek-e a jobbágytól szolgáltatásokat a megkötött szerződés, vagy elfogadott gyakorlat szerint? Mikor lépett életbe az új szerződés és volt-e régebben is valamilyen szerződésük?

A helységnek semmiféle szerződése nincs. Valójában az uradalom rendelkezése szerint teljesítik kötelezettségeiket.

3. Ha urbárium és szerződés nincs, akkor miben állnak a szolgáltatások és mikor milyen módosításokat vezettek be e téren?

A helység szolgáltatásai készpénzből, igás- és kézi robotból állanak és szokásjog alapján vezették be azokat.

4. A helységnek milyen előnyei és hátrányai (beneficium, maleficium) vannak?

Október 1-től március végéig a helységé a kocsmáltatás joga, de csak bort mérhetnek. Tűzifát és nádat az egész évben gyűjthetnek. Az égetett szeszt és sört az egész évben az uraság árusítja kizárólagosan. Égetett szeszt (pálinkát) még saját gazdaságukban sem fogyaszthatnak a lakosok. Földjeiket a Duna szokta pusztítani. A helység haszna — amint ez a szemrevételezéskor kitűnt — a vadon tenyésztett sertésekből származik.

5. Mennyi és milyen szántófölddel rendelkezik egy egésztelkes jobbágy? Az egyes holdak hány pozsonyi mérések?

Az uradalom a telepeseknek mind ez ideig egy tagban osztotta ki földjeiket. A lakosok közösen bírják a szántóföldeket és a dombok legelőit. Az urasági árendát vagy cenzust minden lakos erejéhez és képességéhez (vagyonához) mérten vetették ki egyénekre és összeszedve szolgáltatták át az uraságnak. Mondják, hogy a föld 1 holdját rendszerint 3 pozsonyi mérővel lehet bevetni.

6. Milyen és hány napi robotot szolgáltattak? Mennyi igásállattal?

A heti négy napi robot, melyet az uradalom kivetett, ebben a helységben nem volt érvényes. Valójában ahányszor csak igás vagy gyalog robotot rendelt el az uradalom, azt teljesítették, minden feljegyzés és beszámítás nélkül.

7. Vajon az eddigi kilencedet mióta és milyen (gabona) neműekből kell adni? Vajon ez a kilenced a megye többi uradalmaiban is szokásban van? Ezenkívül tized címén adtak-e évente valamit a földesúrnak a jobbágyok? Az étkezésre szolgáló, természetben átnyújtott ajándékok miből állanak?

Örökös egyedül a tized volt. A kilencedet, melyet Traun küldetése után vezettek be, ma is fizetik. A cenzuson, az árendán,

162