Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?

télén volt egész gabonáját piacra vetni, ami viszont lenyomta az árat még gyenge termés esetén is. Később, amikor az árak felmentek, a paraszt, ki nem tudta a megélhetéshez szükséges gabonát visszatartani, a legnagyobb ínségbe jutott. 1770 őszén még a vetőmagot sem tarthatták meg, erre 1771-ben még nagyobb lett az éhínség. Az uradalom tisztjei pedig arra számítottak, hogy később még emelkedni fog a gabona ára. Ezért nem voltak hajlandóak abból egyetlen mérőnyit sem eladni. A szorongató szükség láttán a falvak lakossága is mindent megtett készleteinek megmentésére, de a felsőbb hatalommal szemben nyilván ők húzták a rövidebbet.

Ezek az évek azonban gyökeres változást hoztak jobbágyságunk életében, hiszen az Urbárium jogi vitája, részben gyakorlati megvalósítása már országszerte folyt.

Történészeink bőven elemezték azokat a politikai és gazdasági körülményeket, melyek az urbárium létrejötténél szerepet játszottak.074 Ezek részletes bemutatása éppen ezért itt felesleges lenne. Főbb vonásait azonban — a későbbiek megértéséhez — ismertetnünk kell.

Az úrbérrendezés célja olyan szabályzat elkészítése és bevezetése volt, mely az eddigi rendkívül tarka és egyenetlen szolgáltatásokkal szemben pontosan meghatározza a jobbágytelek külső és belső tartozékait és azokkal arányosan írja elő a földesúr részére fizetendő pénzbeli, terménybeli és robotszolgáltatásokat.575 Mária Terézia 1767. január 13-án kiadott úrbéri rendelete szerint az eszmei adóalap 1 egész telek, melyeknek szántó- és réttartozékai a helyi viszonyokhoz, a földek fekvéséhez és minőségéhez képest megyénként és községenként különböző kiterjedésűek lehetnek. Az urbárium felsorolja a jobbágyok jogait és kötelezettségeit. A jogok felsorolása meglehetősen rövid, de írásbeli rögzítésük jelentősége nem lebecsülendő.

1. Fél éven át, a téli hónapokban, szabadon mérhetnek bort.

2. Az irtásföldeket a földesú.r nem veheti vissza, ha azok már a telekhez kapcsolódtak.

3. A jobbágyok a földesúrral — Baracska esetén mindig a kamara értendő ezalatt — közösen használhatják a legelőt.

4. Tűzifát és épületfát vághatnak az uraság erdejéből (faizás joga).

A jobbágyok szolgáltatásai a következők:

1. Minden jobbágy és házzal rendelkező zsellér évente 1 forint füstpénzt (cenzus, árenda) fizet. Ez résztelek esetén is 1 forint.

2. A robot a teleknagysággal arányos. A jobbágy az egész telek után heti 1 napi, vagyis évi 52 napi igásrobottal vagy e helyett 104 napi kézirobottal tartozik urának. Az igásrobotot szántás ide-160