Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?

ték, hanem szemüly, azaz kicsépelve, tisztán kérték. A jobbágy te­hát az uraság részét is kénytelen volt saját jószágával kinyomtat­ni, széléivé tisztítani és úgy beadni. Az átlagtermést viszont nyil­ván a próbára kivett három kereszt alapján számították s biztosra vehetjük, hogy a tisztek a legkövérebb kalászú kereszteket válasz­tották. így a jobbágy három-négy módon is károsodott. A felsőbb állami szerveket bizonyára a robotnak pénzre tör­ténő átváltása nyugtalanította elsősorban, hiszen Mária Terézia jobbágyvédő politikájának legfőbb célja éppen az állami adó za­vartalan befizetésének megteremtése volt.563 A jobbágyok pénzért felfogott írnoka ezért tette e sérelmet a felsorolás élére. Érdekes a 14. pont, melyben elmondják, hogy a helység pusz­tát kénytelen bérelni (ez csakis a Gyurics-puszta lehet), mert a fa­lu körül élő föld nincs. Ez azonban bizonyára nem így volt, hiszen már 1715-től folyamatos a termelés és korabeli kéziratos térképek is ennek ellenkezőjét bizonyítják. Az uradalmi malomról sehol sem esik szó az okmányokban, pedig viszonylag sok ilyen megyei összeírást ismerünk. A panaszra következő 1765. év nyarán 6 malom őröl a baracskai Dunán: Petri Nagy 1 malom Luca Barna 1 „ Joanis Miller csátaljai 1 „ Georg Korsos 11/12 malom rész Antoni Tótt szekcsői 11/12 „ „ Sztipan Maisztrovics 10/12 „ „ Feltételezhetnénk ugyan, hogy a töredék malomrészek a kama­ra kezén voltak, de erre semmi nyomunk.504 Inkább arra gondol­hattak a baracskaiak, némi ravaszkodással, hogy a malmok nekik őrölnek, azaz a kamara jobbágyinak, tehát a javításhoz szükséges fát is a kamarának kellene adnia. Az 1765. esztendőből ismerjük a bácsi kamara terméseredmé­nyeit: tiszta w c>N kétszeres Árpa Zab Kukorica Köles Tönköly Bor Bárány és gödölye Méhkas megváltás Pózs o n y i m é I ő urna Ft Ft Zombori uradalom Kulai uradalom Szántovai „ Palánkai „ 284 4033 1224 139 185 — 861 10101 3169 310 119 109 1386 4566 1340 293 173 36 379 2613 897 143 167 — 10 79 347 213 9 109 613 52 3 237 598 68 — 77 166 77 Az összesítés elmossa ugyan az egyes falvak közötti különbsé­geket, de annyi így is látszik, hogy a szántovai kerület, melyhez Baracska tartozik, a második legerősebb a négy kamarai körzet kö­zül. Tiszta búzából pedig messsze itt termelnek a legtöbbet. Ez an-157

Next

/
Thumbnails
Contents