Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?

látásaikat tudatosan, vagy ösztönösen irányították a szaporodást. A gyakori születések egyik serkentője a magas gyermekhalandóság volt. Amikor a kívánt utódszámot már elérték, nem akartak több gyermeket. A harminc-negyven esztendős asszonyok gyakoribb ha­lálozása arra enged következtetni, hogy az asszonyok alkalmazták a magzatelhajtás abban az időben egyáltalán nem veszélytelen mód­­jait.55'J Csak két esetben bizonyítható, hogy a szülésbe haltak bele. Marusi József né 1751. december 20-án szüli utolsó leánygyermekét Évát, másnap már, 26 éves korában meghal. Férje feltehetően más faluban esküszik ösSze Katalin nevű feleségével, aki 1753-ban egy fiút, 1754-ben leánygyermeket szül. Bár a halotti anyakönyvből nem tűnik ki halála, 1757-ben Marusi Józsefnek Márta nevű fele­sége szül fiút. Viszont 1759-ben és 1760-ban már Margit nevű fele­sége szül fiút, illetve leányt. Nem valószínű, hogy négy Marusi József lett volna hasonló korban, inkább egy szerencsétlen ember­ről van szó, aki három asszonyt temetett el. Feltételezzük, hogy özvegy létére más faluban nősült — mint ahogy erre korábban már idéztünk példákat —, ezért nem szerepel többszöri házasság­­kötése az anyakönyvben. A másik asszony Csizovszky András Judit nevű felesége. Há­zasságkötésük idejét és gyerekeik pontos számát nem ismerjük. Nevükkel először 1752-ben találkozunk, amikor Ádám és Éva nevű ikreik születnek. 1753-ban született fiacskájukat apja után András­nak nevezik, majd az asszony 1755. december 9-én, 35 éves korá­ban belehal második ikerszülésébe. Az ikrek a János és Katalin nevet kapják. A férfi két hónap múlva megnősül, Jankovácról hoz­va gyerekeinek mostohát. Ebből a házasságból még két gyermek születik, s az első fiút Andrásnak keresztelik. Ez arra mutat, hogy az első házasságból származó, 1753-ban született András időközben meghalt, bár ez a halotti anyakönyvből nem tűnik ki. Horváth Antalné 40 éves korban, 1755. április 1-én halt meg. Nézzük csak, mit tudunk még róla? Utolsó gyermekét Andrást, halála előtt 2 évvel, 38 éves korában szülte. Férje két hónap múlva megnősült, és elvette a 28 éves Farkas Máriát, aki azonban 2 év múlva meghalt. Horváth Antal pedig 1758-ban, 40 éves korában távozik az élők sorából, mikor utolsó gyermekük, András még csak 5 éves. Gaulok (Gaulik) Pálné 44 éves, 1755. november 23-án halt meg. Utolsó gyermeke, Erzsébet 1754. júliusában született. Ezek szerint 43 évesen még szült, de 14 hónap múlva meghalt. Király Mátyásné Gyenes Katalin 30 éves korában, 1758. ápri­lis 20-án meghalt. Gyenes Katalin 16 éves fejjel 1744-ben ment férjhez Király Mátyáshoz és a következő évben megszülte első gyermekét: Juditot. 1747-ben Lőrinc, 49-ben Pál, 51-ben Mihály, 53-ban András és János ikerpár, 55-ben István, 1757 októberében pedig Márton nevű fia születik. Utolsó, nyolcadik gyermeke tehát mindössze hat hónapos, amikor a gyerekek anya nélkül maradnak, de a legnagyobb és egyetlen lány is csak 13 éves. Király Mátyás 148

Next

/
Thumbnails
Contents