Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?
látásaikat tudatosan, vagy ösztönösen irányították a szaporodást. A gyakori születések egyik serkentője a magas gyermekhalandóság volt. Amikor a kívánt utódszámot már elérték, nem akartak több gyermeket. A harminc-negyven esztendős asszonyok gyakoribb halálozása arra enged következtetni, hogy az asszonyok alkalmazták a magzatelhajtás abban az időben egyáltalán nem veszélytelen módjait.55'J Csak két esetben bizonyítható, hogy a szülésbe haltak bele. Marusi József né 1751. december 20-án szüli utolsó leánygyermekét Évát, másnap már, 26 éves korában meghal. Férje feltehetően más faluban esküszik ösSze Katalin nevű feleségével, aki 1753-ban egy fiút, 1754-ben leánygyermeket szül. Bár a halotti anyakönyvből nem tűnik ki halála, 1757-ben Marusi Józsefnek Márta nevű felesége szül fiút. Viszont 1759-ben és 1760-ban már Margit nevű felesége szül fiút, illetve leányt. Nem valószínű, hogy négy Marusi József lett volna hasonló korban, inkább egy szerencsétlen emberről van szó, aki három asszonyt temetett el. Feltételezzük, hogy özvegy létére más faluban nősült — mint ahogy erre korábban már idéztünk példákat —, ezért nem szerepel többszöri házasságkötése az anyakönyvben. A másik asszony Csizovszky András Judit nevű felesége. Házasságkötésük idejét és gyerekeik pontos számát nem ismerjük. Nevükkel először 1752-ben találkozunk, amikor Ádám és Éva nevű ikreik születnek. 1753-ban született fiacskájukat apja után Andrásnak nevezik, majd az asszony 1755. december 9-én, 35 éves korában belehal második ikerszülésébe. Az ikrek a János és Katalin nevet kapják. A férfi két hónap múlva megnősül, Jankovácról hozva gyerekeinek mostohát. Ebből a házasságból még két gyermek születik, s az első fiút Andrásnak keresztelik. Ez arra mutat, hogy az első házasságból származó, 1753-ban született András időközben meghalt, bár ez a halotti anyakönyvből nem tűnik ki. Horváth Antalné 40 éves korban, 1755. április 1-én halt meg. Nézzük csak, mit tudunk még róla? Utolsó gyermekét Andrást, halála előtt 2 évvel, 38 éves korában szülte. Férje két hónap múlva megnősült, és elvette a 28 éves Farkas Máriát, aki azonban 2 év múlva meghalt. Horváth Antal pedig 1758-ban, 40 éves korában távozik az élők sorából, mikor utolsó gyermekük, András még csak 5 éves. Gaulok (Gaulik) Pálné 44 éves, 1755. november 23-án halt meg. Utolsó gyermeke, Erzsébet 1754. júliusában született. Ezek szerint 43 évesen még szült, de 14 hónap múlva meghalt. Király Mátyásné Gyenes Katalin 30 éves korában, 1758. április 20-án meghalt. Gyenes Katalin 16 éves fejjel 1744-ben ment férjhez Király Mátyáshoz és a következő évben megszülte első gyermekét: Juditot. 1747-ben Lőrinc, 49-ben Pál, 51-ben Mihály, 53-ban András és János ikerpár, 55-ben István, 1757 októberében pedig Márton nevű fia születik. Utolsó, nyolcadik gyermeke tehát mindössze hat hónapos, amikor a gyerekek anya nélkül maradnak, de a legnagyobb és egyetlen lány is csak 13 éves. Király Mátyás 148