Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Miről vallanak az anyakönyvek?
MIRŐL VALLANAK AZ ANYAKÖNYVEK? Anyakönyvi bejegyzéseket olvasgatni, kiírni, rendszerezni, az abban talált adatokat (házasság, keresztelő, halál) száraz, unalmasnak tűnő feladat. Az is mindaddig, míg az ember jól meg nem ismerkedik velük, fel nem tárja összefüggéseikben rejlő titkaikat. Bár ezek az adatok nagyon sokat elmesélnek, de nagyon sok nyitott kérdés is marad a szűkszavú, sokszor bizony megbízhatatlan anyakönyvi bejegyzések, s a mögöttük rejlő, fel nem kutatható okok miatt. Teljességre tehát nem törekedhettünk, csupán azt közölhetjük, amit a rendelkezésünkre álló adatok vallottak önmagukról.5*9 Az anyagot két helyről kellett kigyűjtenünk. Baracska 1751-ig a szomszédos Csátaljához tartozott egyházilag, odavitték a gyerekeket keresztelni, ott házasodtak, s halottaikat is a csátaljai plébános temette. A halvány, megfakult, itt-ott szinte bolhaapróságú betűkkel zsúfoltan írt bejegyzéseket nem volt mindig könnyű elolvasni. Ez elsősorban a nevek esetében tükröződik. Az egyes plébánosok sem voltak következetesek a bejegyzésben, a neveket hallomásból, bemondás alapján rögzítették. Befolyásolta pontosságukat anyanyelvi hovatartozásuk is. Jól látszik, hogy a helyi sváb nyelvjárást beszélő plébános pontosabban, az eredeti helyesírásnak jobban megfelelő módon jegyezte le a német (sváb) neveket. A többi lelkész inkább fonetikusan rögzítette őket. Előfordul, hogy a bejegyzések nem időrendben következnek egymás után. Nyilvánvalóan az történt, hogy a plébános eredetileg kis cédulákra írta az adatokat, s későbben másolta be azokat az anyakönyvbe. Egyes cédulák örökre elkallódtak, mások hónapokkal később előkerültek s pótlólag kerültek beírásra. Néha, bár igen ritkán, üresen maradt a név, vagy a keresztnév, későbben bizonyára meg akarta még kérdezni az illetőktől azokat, de valami miatt elmaradt és ezt ma már körülményesen lehet csak pótolni. Űjabb házasság, vagy szülés esetén rendszerint előkerült a név, s pótolni tudtuk a hiányt, így állott össze azután az alább elemzésre kerülő anyag. A vizsgált időszak 1742-től 1760-ig terjed, tehát 19 évet ölel fel. A kezdés évét az új beköltözők megérkezése jelenti. Előtte csak görögkeleti rácok laktak a faluban, de ezek anyakönyveit nem találtuk meg ez ideig. Csátalján hat évvel korábban (1737. július 1-től) kezdik vezetni a kereszteltek anyakönyvét, de 1742 előtt baracskai adat nincs benne, jeléül annak, hogy nincsenek 137 I
