Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - A régi lakók és az újak

egy 16 kilométerre levő Szántóra ment át.534 Sörfőző mester az egész megyében csak Baracskán van.535 A második világháború után lebontott hatalmas uradalmi magtáraknak a sörfőzők tevé­kenységéhez feltétlenül közük kellett legyen. A következő (1763) esztendőből 5 8/12 darab malom után 22 Ft 66 2/3 krajcárt kellett fizetni a baracsakaiaknak. A malmok tu­lajdonosai ezúttal csak összegezve, név nélkül szerepelnek. Pericsics és Trifun cigányok változatlanul égetik a faszenet.536 Úgy látszik tartósan megültek, amire különben egy szigorú megyei rendelkezés is kötelezte őket.537 Régi ismerősünk, Gyorgyevics Lázár szatócs­­üzlete is él még.538 Őrá viszont rossz idők jártak, mert a Boszniá­ban kitört pestis miatt zárlatot rendeltek el. Különösen a török kereskedőkre kellett szigorúan ügyelni, akik gyapjúval és más cik­kekkel kereskedtek, mert a ragályt ők terjesztették.’33 Gyurgyevics Lázár így nehezebben jutott hozzá a jórészt délről származó por­tékához.540 Egyik forrásunk szerint 1748-ban 284 volt a lakók száma.541 A homályos fogalmazásból nem derül ki, hogy az egész falu létszá­mát jelenti-e ez, vagy csupán a katolikusokét. A görögkeleti rácok jelenlétével ugyanis számolnunk kell, mert a bajai Szent Miklós plébániahivatal keresztelési anyakönyvében szerepel egy baracskai keresztelés 1761. január 29-én. A keresztelést Timotej baracskai pópa végezte.542 Hamarosan azonban döntő változás következik be e téren. Mária Terézia telepítési akciói alapvetőn megváltoztatták Bács megye népesedési térképét.'543 A megkezdett telepítéseket az­után az 1748-ban kamarai elnökké lett Grassalkovich Antal erő­teljesen folytatta s mivel ő egyúttal Baja és a környező falvak föl­desura is volt, ez a telepítés komoly nyomokat hagyott Észak- Bácska népesedési arculatán.544 A több helyről, más-más gazdasági környezetből együvé telepedett magyarok, szlovákok, svábok és a tárgyalt időszakban legrégebben itt lakó szerbek, bunyevácok, so­­kácok növekvő súrlódásokkal kellett szembe nézzenek. A robbaná­sok először a megye déli részén következtek be. A hatóságok már 1753-ban kénytelenek megengedni Doroszló szerb lakóinak, hogy a magyarok elől Bresztovácra költözzenek. A karavukovói szerbek a túlságosan megszaporodott németek elől Paragéra húzódtak.545 A vaskúti szerbek pedig 1756-ban egyenesen Grassalkovich Antalhoz fordulnak, s szabad elköltözést kérnek. A földesúr Bajára rendeli képviselőiket tárgyalásra, de itt kérésüket elutasítja.546 Ebben a népmozgalmilag igen aktív időben Baracska lakóinak életében is mélyreható, mondhatni alapvető változás megy végbe. Az eseményeket Cothmann Antal 1763. december 28-án befejezett és az udvari kamarához felterjesztett terjedelmes, majdnem kö­tetnyi jelentéséből, illetve annak mellékletéből részletesen ismerjük. Cothmann már előzőleg is járt a Bácskában s részben helyis­merete miatt lett a telepítések királyi biztosa. A jelentésében négy helyen ír Baracskáról. Először május 16-án hallunk róla: „••• a Dautova és Baracska falvakban lakó csekély számú rácok az ott megszaporodó katolikus magyarok száma miatt onnan elköltözni 133

Next

/
Thumbnails
Contents