Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)

II. Kőhegyi Mihály: Történelem - A régi lakók és az újak

fordultak. 1743. március 16-án kelt levelükben felpanaszolják sérelmeiket. A Helytartótanács leiratát nem ismerjük, de az kedvező kellett legyen a lakosoknak, mert Baranya megye közgyűlése megtárgyalta az ügyet, és ,,az említett elköltözött lakosokat mentesítette a kettős teher alól.” Egyúttal javaik és házaik eladását is megengedték. Szemforgató módon azt tanácsolják Bács megyének, hogy az átköltözöttek ott is mentesüljenek a közteher alól, háztájuk két évig ne kerüljön összeírásra, ne adóztassák őket, így majd gazdaságilag megerősödnek/*76 Lám, egyszerre milyen jószívűek lettek Baranya megye rendei, ha nem az ő zsebük károsodott. Igazságtalanul vádoljuk talán őket? Egy 1743. szeptember 19-én kelt közgyűlési utóiratuk meggyőzhet bennünket az ellenkezőjéről. Ebből végre megtudjuk, hogy a Bács megyei Baracska faluba költöztek át a megye tudta és beleegyezése nélkül Szekcső mezőváros lakói. „Távol legyen tőlünk — írják — hogy bűnül rójuk fel lakóhelyük elhagyásának szándékát, de keményen meghagyatott, hogy az előző évek adóhátralékainak eleget tegyenek s földesuruk jogainak is, vagy maradjanak meg megyénk határain belül.’* Ha mindezt teljesítették, úgy szabadon elvihetik holmijukat és szőlőjüket is művelhetik. „Semmi kétségünk, hogy elszökött alattvalóinkat kötelezettségeik teljesítésére rá fogjátok kényszeríteni” — fejeződik be a Bács megyéhez intézett átirat, melynek záradékaként még szerencsés új esztendőt sem felejtett el kívánni Baranya megye jegyzője.477

1744 elején elhallgatnak forrásaink, bizonyára rendeződött Baracska új lakóinak sorsa. Számunkra mindebből az a legfontosabb, hogy a falu jelenlegi lakóinak egy része 1742 nyarán —őszén költözött át a túl a dunai Szekcsőről. Persze az lenne a jó, ha a jövevények névsorával is rendelkeznénk, de ilyen valószínűleg nem készült. Legalábbis minden ez irányú kutatásunk meddő maradt ez ideig. Kiírtuk viszont Baracska legkorábbi anyakönyveinek (1742—1760) adatait s ezeket összevetettük Szekcső 1742-ben készült összeírásával, pontosabban annak első lapjával, mert a többi elpusztult.478 Mindkét forrásban szerepel a Balogh, Bari, Barna, Dara, Dér, Farkas, Forró, Gyenes, Horváth, Korsós és Nagy család neve. Közülük a Balogh, Horváth és Nagy annyira általános, hogy semmit sem bizonyít, de a továbbiak nagy valószínűséggel azonos családokat takarnak.

1743-ra már, úgy-ahogy berendezkedtek a jövevények. A legfontosabb a kenyér biztosítása, tehát a földműves munkák megindítása volt. Szerencsére éppen ebből az esztendőből a bácsi kamarai kerület falvainak termelését egy ránk maradt tizedelési jegyzékből pontosan ismerjük. 14 helység tartozott ide, hatalmas kiterjedésű földekkel. Mit itt csak a jelenleg is Észak-Bácskához tartozó községek adatait közöljük.

119