Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
II. Kőhegyi Mihály: Történelem - Az új élet küszöbén
rendszer. Egy telekhez 36 pozsonyi mérő szántóföld tartozott. Az összeírásban ennek töredékei, illetve többszöröse is szerepel: 18 pozsonyi mérő szántóföld = 1/2 telek 27 pozsonyi mérő szántóföld = 3/4 telek 36 pozsonyi mérő szántóföld = 1 telek 45 pozsonyi mérő szántóföld = 1 1/4 telek 54 pozsonyi mérő szántóföld = 1 1/2 telek 63 pozsonyi mérő szántóföld -= 1 3/4 telek Sok hiba van ugyan a korabeli összeírásokban, de a társadalmi rétegek egymáshoz viszonyított arányait, s ebből a társadalom szerkezetét mégis meg lehet állapítani. Fontos, máshonnét meg nem is fogható társadalmi — gazdasági jelenségek megfigyelésére nyújtanak lehetőséget/'28 Baracskán például öt év alatt éles vagyoni különbség jött létre. Bizonyára nem véletlen, hogy a falu leggazdagabb embere Száva Tetelácz már 1715-ben is itt lakik, s az ugyancsak vagyonosnak számító Beli Szávo neve is szerepel már a korábbi összeírásban. Nyilván megtalálták számításukat s nem álltak odébb. Sztoissa Acsimov, az 1715-ös összeírás két zsellére közül az egyik, időközben puskaműves lett. Ő is tartósan megült, hiszen a még meglehetősen sok katonaelemet magában foglaló rácság körében mindig akadt dolga egy mesterségét értő puskaművesnek. Messze környékről idehozták a kicsorbult kardokat, elromlott fegyvereket, mert a szomszédos falvakban nem írtak össze ilyen mesterembert. A lakosság zöme azonban — a 19 család közül 12 — már töredék telekkel rendelkezik csak, sőt 2 családot napszámosként tüntettek fel az összeírok. Érthetetlen viszont a rétek visszaesése, mert ez a terület a felére csökkent. Ennek nem tudjuk magyarázatát adni. Annyi mindenesetre látszik, hogy a 1/2 telkeseknek általában nincs rétjük, bár ez alól is akad kivétel. A nem kaszálásra szánt ártéri réteken természetesen mindenki szabadon legeltethetett. Oj vonás a szőlők feltűnése. Itt egyértelműen világos, hogy éppen a legkisebb szántófölddel rendelkezőknek van a legnagyobb szőlőjük. A magyarázata az lehet, hogy ők nem rendelkeznek igaerővel és munkaerejüket így igyekeztek felhasználni. Bőven győzték a munkát, hiszen 1 kapás szőlő mintegy 100 négyszögöllel volt azonos. Ugyanekkor 1 pozsonyi mérő gabonával bevetett szántóföld 550—600 O-nyi, 1 kaszás rét 800—1200 D-nyi területet jelentett.429 Az 1720-as összeírás is tartalmaz rövid szöveges részt. Ebben az összeíró elmondja, hogy a szántóföldek, rétek és legelők termése igen jó. Erdejük viszont kevés, s ráadásul az is füzes. Keveset halásznak is, de ezt is, az erdőt is a Kamarától bérlik évente meghatározott összegért. Marhák eladásából 80 forintot vesznek be évente, más jövedelmük nincs. Ha csupán ezt a néhány mondatos megjegyzést néznénk, úgy tűnhetne, hogy a gazdálkodás rendjében szinte semmiféle változás nincs. Pedig a számadatok világosan ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. A fél, háromnegyed, egész stb. telkek megléte már önma-106
