Hajdók Imre - Kőhegyi Mihály: Nagybaracska földrajza és története 1848-ig - Bajai dolgozatok 2. (Baja, 1976)
I. Hajdók Imre: Földrajz - Nagybaracska és környékének természeti földrajza - Földtani felépítése
A fentieket igazolja a nagybaracskai 1. számú földtani alapfúrás is. Az 1974-ben végzett mélyítés célja a Báta — Várpusztai mezozoos mészkőgerinc délkeleti elterjedésének vizsgálata és vízföldtani következményeinek megállapítása volt. Rétegsor: 0,00— 46,60 m holocén-pliocén Duna-hordalék (homok, kavics) 46,60—178,00 m felsőpannóniai finomhomok agyag alapkonglomerátummal és vékony homokrétegekkel 178,00—216,00 m középső jura tűzköves mészkő 27°-os rétegdőléssel 216.00— 223,00 m tektonikus zóna (feltolódás) 223.00— 277,00 m alsó kréta diabáz láva (bázikus vulkáni kőzet) 277.00— 300,00 m szerpentinesedett, talkosodott alsó kréta diabáz 300.00— 374,20 m alsó kréta diabáz agglomerátum, tufa 374.20— 383,00 m tektonikus zóna (feltolódás?!) termálvíz-beáramlás helye 383.00— 396,20 m kréta homokkő, fehér mészkőpadokkal 396.20— 400,00 m kréta mészkő, fehér, tömött, állékony 41° dőlésű. Igen sok foraminiférát (mészvázas egysejtű) tartalmaz A fúrás, felső pannóniai képződmények kivételével teljesen új, eddig ismeretlen rétegsort tárt fel. A lemélyítés bizonyította a Mohácsi-sziget és egyáltalán az egész bajai járás + Mohácsi-sziget alaphegységének dél-dunántúli kifejlődését rétegtanilag és tektonikailag egyaránt. A kréta képződmények tekintetében egyik legértékesebb alapfúrás Dél-Magyarországon. Igazolódott az is, hogy a mezozoikum (elsősorban a fiatal mezozoikum) elterjedése a Mohácsi-sziget területén sokkal nagyobb, mint eddig ismertük és gondoltuk. Kőzettani és rétegtani jellegét tekintve összekötő kapocs az alföldi és a dél-dunántúli kréta területek között, amely eddig nem volt ismeretes. A várható újabb fúrás mélyítése (800 vagy 1000 m-ig) feltétlen hozzájárul ahhoz, hogy a megismert rétegsor beleilleszthető legyen a kréta időszak egészébe. Vízföldtanilag egyértelműen igazolta a fúrás az előzetes várakozást. Az adott szerkezet mellett a mészkőképződmények potenciális vízadók. A magasabb szintekből esetleg langyos víz nyerhető, a mélységből pedig kizárólag termálvíz, amely ivóvíz céljára nem hasznosítható. A fúrásból szabadon kifolyó (400 1/perc) víz 36°-os, alkálihidrokarbonátos-kloridos savanyúvíz kategóriába sorolható. Összetétele alapján értékes gyógyvíznek tekinthető, elsősorban magas széndioxid tartalma miatt (szívbetegségek). Szivattyúzva maximális vízhozama 1200 1/percenként. (Lásd 2. számú vázlatos földtani szelvényt !) 9
