Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)

I. - A KMP elvi állásfoglalása a baranyai kérdésben

határos államokban (ezek is félig illegális szervezetek) feladatának tekinti a magyarországi proletariátus és agrárproletariátus fegyveres felkelésének előkészítését, az államhatalom újból való elfoglalása céljából.”13 Bár a határozat negyedik pontja túlzó, történetileg megalapozatlan gyakorlati feladatokat határoz meg — nem tudni, vajon ezeket a határozatokat ismerték-e a baranyai kommunisták, szocialista vezetők —, ami a szervezeti és eszmei munkát illeti, néhány lényeges, követendő feladatra mutatott rá. Fontos, hogy a problémákat nemzetközi összefüggésében igyekezett megvilágítani, ami a párt későbbi állásfoglalásának, útmutatásának is lényeges alkotórésze lesz.

Az októberi események értékelése több hibát, bizonytalanságot tartalmaz. A pécsi Nemzeti Tanácsnak visszaállítását, valamint egy még általánosságban sem körvonalazott önállóságnak a hírét külpolitikai szempontból azzal magyarázzák, hogy ,,az antant is, a délszláv kormány is eléggé undorodik a magyar Hóhérországtól, hogy teljesítse a pécsiek akaratát”.. .1S Ami pedig a Nemzeti Tanács hatalomrakerülésének baranyai osztálybázisát jelenti, inkább a helyes törekvés elvei, mintsem a valós helyzet bemutatása az értékelés eredménye. így írnak: „A pécsi nemzeti tanácsban természetesen a munkásságé és a munkásság pártjáé a kezdő szó, a fő befolyás.”15 A bizonytalanságot pedig a következő sorok igazolják: „Mi van valójában Pécsett? A jövő meg fogja ezt is mutatni.” A pécsi proletariátus „úgy áll meg őrhelyén, ahogyan a viszonyok megállni engedik, hogy kivárhassa a körülötte lévő országok proletáriátusának megmozdulását.” Ez a pécsi szocialista, nemzeti tanács értelme.16 A bizonytalanság mellett szembetűnő a dunavölgyi államok forradalmi proletariátusa viszonyainak túlértékelése. Egyre több félreértett hír kommentálása homályosítja el az oly bíztató kezdeti állásfoglalást. Cáfolják az egyik prágai lapnak megállapítását, miszerint Baranyában nem a kommunisták, hanem a szocialisták kezében van a kormányrúd. Ez még semmi. A hír a továbbiakban arról szól. hogy 40 000 katonájuk van a pécsieknek, és a békeszerződés ratifikálása után „azonnal önálló köztársaságot kiáltanak ki!” Ezért hagyja el állítólag Prága városát gróf Károlyi Mihály, lévén ő az új köztársaság elnök jelölt je, aki jelenleg Olaszországban várja az események továbbfejlődését. Tudni vélik azt is, hogy Horthy 50 000 fővel akar támadni a baranyaiakra, minek az lesz az egyik pozitív következménye, hogy más akcióktól elvonja a horthysta katonai erőket.17

A bécsi emigráció és a Párt Központi Bizottsága és Intézőbizottsága nem csupán megtévesztő, vázlatos hírek alapján tudta nyomon követni a pécsi eseményeket.18 Tájékozódásukat — az események színhelyének közelségén túl — könnyítette az is, hogy Bécs élénk diplomáciai élet középpontja volt. Itt éltek, politizáltak, adtak ki

59