Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)

I. - Jegyzetek

ruha viselőket, hogy tartsák „szigorú kötelességüknek polgári ruhát magukra ölteni..Ellenkező esetben eljárást helyez kilátásba. TIM. — Plakát gyűjtemény. 3737—8. — Át kell alakítani a katonaruhát. BFÚ. 1918. dec. 1.

65 PÁL. B. Ben, XVI. R. 25/1918. A bajai bíróság vonakodott az esküt letenni, s ezért hónapokig tartó zaklatásnak tette ki magát. Az esküt végül nem kellett letenniök. Knézy Lehel: i. m. 66—72. — Milyen lesz a megszállt területek igazságszolgáltatása. BFŰ. 1918. dec. 4.

66 Himnusz. . . BFŰ. 1918. dec. 11.

67 TIM. Plakátgyűjtemény, 3737—12. Kelt: 1919. január 4. Jakovljevics aláírással. Az általános pénzügyi helyzetre Szabó Gyula: Pécs szükségpénzei 1919—1921-ban. JPMÉ. 1961. 105—128.

68 TIM. Plakátgyűjtemény, 3737—11, Kelt: 1918. dec. 18.

69 TIM. Plakátgyűjtemény, 3737—13. Kelt: 1919. jan. 9.

70 TIM. Plakátgyűjtemény, 3737—7. Kelt: 1919. febr. 5.

71 Űj főispánok a megszállt területen. Baja és Pécs közös főispánt kaptak. BFŰ. 1918. dec. 12.

72 Hivatal átadás a városházán. BFŰ. 1918. dec. 15.

73 Szombaton és vasárnap ... BFŰ. 1918. dec. 17.

74 Babies András: i. m. 51. A bajai újság azonban ír arról, hogy Vojnics Tunics István székhelye Pécs lesz. BFŰ. 1918. dec. 18.

75 Hajdú Gyula: i. m. 236—271. — Gabriel József: Fünfzigjährige Geschichte der Banater Arbeiterbewegung. Temesvár, 1928. 91. — Danilo Kecsics: Sindikalni pokret zeleznicskih radnika u Vojvodini, 1918—1921. Növi Sad, 1969. 117—118.

76 Milei György: Dokumentumok a KMP. megalakulásáról. TáSz, 1958. 92—98. — Andics Erzsébet: A Magyar Kommunista Párt megalakulásának harmincadik évfordulójához. TáSz, 1948. 753—767. — Milei György: A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának történetéhez. PtK, 1958. 4. szám 23—82.

77 Vük Vinavev i. m. 1229.

78 Megalakult á Délszláv Csoport. Vörös Üjság, 1919. január 15. — Á délszláv munkások szervezkedése. Népszava, 1919. március 16.

79 A pécsi bányákon kívül a vasutasok között volt erős a kommunista tevékenység, A csoport vezetője, Lefkovics Ernő irányította a sztrájkot is. — Lefkovics Brnö: Munkásmozgalom Baranyában a szerb megszállás 33 hónapja alatt. Baranyai Helytörténetírás, 1968. 180—183. — Ugyanekkor Budapesten (1919. január) a kommunistákat erősen háttérbe igyekeznek szorítani (Győrffy Sándor: Adalékok az antant hatalmak magyarországi politikájához. 1919. január-március. Századok, 1954. 569—592.). Kizárják a kommunistákat a Munkástanácsból (Munkástanács a kommunisták ellen. PH. 1919. január 29.). — Ismeretes, hogy február 20-ról 21-re virradó éjjel, kevés kivétellel, elhurcolták a KMP vezetőit. A pécsi sztrájk 21-én éjjel robbant ki.

80 HL. 3053/1919.

A megszállt terület a Tanácsköztársaság idején

1 MMTVD Budapest, 1956. V. köt. 677—679.

2 Neue Freie Presse (Morgenblatt) 1919. március 21. — Jászi Oszkár: Magyar Kálvária, magyar feltámadás. Budapest, é. n. 104.

lül