Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A manarchia összeomlása és a déli területek megszállása
Népcsoport száma %-a szerb 383 198 28.3 bunyevác, sokác, horvát 71 708 5,2 egyéb szláv 58 051 4,2 magyar 441 787 32.6 német 311 162 23,7 román 71 788 5,2 egyéb 12 783 0,8 összesen:1 350 477 100,0 együtt 33,5 Egy 1921-ben végzett jugoszláv összeírás ugyan kissé más képet mutat (szerb-horvát 36,4 %, egyéb szláv 5,5), de döntő többségről még az időközben végzett szerb telepítések ellenére sincs szó.39 Tény, hogy 1919—21-ben egyik népcsoport sem volt akkora számbeli fölényben, hogy jogosult lehetett volna a terület egészének sorsáról dönteni.40 A vitás területek hovatartozásának eldöntésekor az érdekelt felek igazuk bizonyítására számtalan érvet sorakoztattak fel, ezek között Baranya esetében a széntermelés volt a legjelentősebb. A széntermelésnek a baranyai kérdésben játszott központi szerepét már a kortársak is felismerték, akár a megszállt területen éltek, akár távoli szemlélői voltak az eseményeknek. A baranyai kérdéssel foglalkozó irodalom is érinti ezt a kérdést, mégis szükségét érezzük, hogy a korábbinál nagyobb nyomatékot adjunk neki, felhasználva az eddig ismeretlen forrásanyag bizonyító erejét is. A szénbányászatnak békében és háborúban egyaránt nagy jelentősége van, különösen azoknak a bányavidékeknek, ahol jóminőségű fekete szenet hoznak a felszínre. A szénellátás biztosítása az I. világháború idején a haditermelés növelésének is egyik alapkövetelménye volt. A termelés növelésére irányuló erőfeszítések ellenére a kettős Monarchiában 1916-tól már szénhiány lépett fel. A háború utolsó éveiben pedig egyre fokozódó szénválság bénította meg a termelést.41 A háború befejezése után a győztes és legyőzött hatalmaknak egyaránt egyik fő gondjuk volt hadigazdaságuk béketermelésre való átállítása. Ebben a széntermelés ugyancsak kiemelkedő szerepet játszott. Masaryk 1920 decemberében Az Est tudósítójának adott nyilatkozatában — Magyarország és Csehszlovákia viszonyáról szólva — így határozta meg a szén jelentőségét: ,,A legjobb akarat mellett is azonban a két ország közt jó viszony csak akkor fejlődhetik, ha annak tárgyi előfeltételei sem hiányoznak és pedig úgy gazdasági mint politikai téren. E tekintetben pedig ma egész Középeurópát a szén és a búzakérdés dominálja (Kiemelés tőlünk) és pedig minta „Tribúna” folyó hó 12-iki vezércikke találóan kifejezi, oly mértékben, 11
