Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A kiürítés eseményei
delte.70 A bajaiak Zomborba mentek, ahol a munkásotthonban nyertek szűkös elhelyezést, majd szétszóródva igyekeztek megélhetést keresni maguknak.71 A bányászok közül decemberben többen visszaérkeztek Pécsre. Közülük „megbízhatatlanok” is. Melzer ezredes, a Baranya-Tolna megyei szénbányák vezetője átír ez ügyben a főispánnak, és közli a megbízhatatlanok névsorát.72 A főispán utasítja a rendőrkapitányt, hogy internálja, esetleg helyezze rendőri felügyelet alá a gyanúsakat.'3 A szerbek kivonulásával az antant által hatalomra segített antikommunista, ellenforradalmi rendszer terjesztette ki hatalmát a baranyai és az újszegedi „háromszögek”-re. A rezsim híre félelmetes volt a dolgozó tömegek, a polgári demokratizmus és a liberalizmus hívei előtt. Héjjasék kegyetlenkedései alapián attól tartott a visszacsatolt terület lakossága, hogy bevonulásuk után „pótolni” fogják az eddig kényszerűségből elmulasztottakat. Megfizetnek a vöröskatonáknak, az agitátoroknak, a röpcédulakészítőknek, a futároknak, a sztrájkolóknak, a tüntetőknek, a baloldali pártok tagjainak és mindenkinek, aki szálka a szemükben. Ügy érezték, Horthyék bevonulásával ütött a leszámolás órája, Baranya most szenvedi végig Orgoványt. Baranya 1918—1921 közötti történetével foglalkozó írásokban is azt olvashatjuk, hogy a fehérek bevonulása után a terület munkásságának osztoznia kellett a Tanácsköztársaság leverése utáni idők magyar proletariátusának sorsával.74 Vegyük szemügyre a rendelkezésünkre álló adatokat, tekintsük át röviden a Horthy-rezsim nemzetközi helyzetét a visszacsatolás és az azt követő időszakban. Már az eseménytörténet bemutatásakor meggyőződhettünk arról, hogy a kormány s vele összhangban a katonai vezetés körültekintően szervezte meg a Magyarországnak ítélt terület átvételét. A nagyhatalmak és az európai demokratikus közvélemény megnyugtatása érdekében cikkeket helyeztek el, nyilatkozatokat adtak befolyásos lapoknak. A hivatalos sajtó — kormányutasítás alapján — nem győzte elégszer elmondani: a bevonulok békejobbot nyúitva jönnek, a megtévesztett tömegeknek megbocsátanak, csak a felbujtókra csap le az „igazság ökle”. Ennek az elvnek hangoztatásával meg akarták osztani a szembenálló tömeget, ugyanakkor ennél erélyesebben, adott helyzetükben, nem is léphettek volna fel, A nehezen előrehaladó konszolidációt, különösen a királypuccsok és a nyugat-magyarországi helyzet kiéleződésének idején, nem boríthatta fel a „forgó szemű vad fiúk” újabb, baranyai akciósorozata. Erre Bethlenék nagyon vigyáztak. A bevonulás után Baranyára is rátelepedett a fehérterror, de nem a különítmények, hanem intézményes formájában, még pedig úgy, hogy az intézményesített elnyomás leple alatt szóhoz ju-85
