Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A kiürítés eseményei
csendőrök megjelenése után azonnal megszűntek.”'*7* Véménd községből a szerb és német lakosság közötti súrlódásról kapunk hírt.45 Augusztus 24-én este a Dunától nyugatra lévő területeken lényegében befejeződtek az ún. II. hadművelet mozgásai. A határ-elzáró őrsök elérték a II. semleges vonalat, és Drávaszerdahely—Turony—Hattelek puszta—Ráczpetre—Borjád—Németboly— II. Lajos emlékmű irányában elfoglalták helyüket. Drávaszentmártontól Drávapalkonyáig a végleges határvonalat is elérték, itt vámőrsök vették át a szolgálatot.46 A kiürítés ezen a napon tovább folyt.47 Baján a drágaság igen nagy, s nyugtalanságot keltett, hogy még mindig szerb pénz van forgalomban. A régi és az új demarkációs vonal között a közigazgatási szervek az összes községben helyükön vannak.48 Augusztus 25-én újabb nehézség állott elő. Az SHS csapatok a demarkációs vonal előtt maradtak, s nem akartak visszavonulni. A helyzet tisztázása céljából Quantin francia százados Szabadkára utazott. Kiderült, hogy a demarkációs vonaltól északra való megállás nem helyi és egyedi jelenség, hanem általános, és onnan ered, hogy a szabadkai szerb hadosztálynak kiadott térkép több helyen eltér attól a vonaltól, melyet a magyar körletparancsokságok megkaptak. A vita eldőltéig előnyomulási és fegyverhasználati tilalmat rendelnek el.49 A szerbek azonban, Gosset felszólítása ellenére, nem mentek vissza az előírt vonalra. Hercegszántótól keletre és Katymártól délkeletre még mindig a demarkációs vonaltól északra állanak. Ez a lakosság körében nyugtalanságot okozott. Bácsmadarastól délre a csendőrőrs megkísérelte az előírt vonalra való nyomulást, de a szerbek tüzeltek, erre a csendőrök Madaras déli szegélyén maradtak. A szerbek Bajmokon két zászlóaljat Összpontosítottak. Felsőkelebia déli házcsoportját (Racsar) nem ürítették ki, sőt a magyar parancsnok felszólításával szemben 5 lovas századot és 2 géppuskát vonultattak fel. Kijelentették, hogy amíg a végleges határt meg nem állapítják, nem mennek vissza. A körösi csőszháznál és Kelebiánál lövészárkot is ástak.50 Az incidensek kiküszöbölése céliából olyan megkereséssel fordultak Gossethez, hogy egy vegyes bizottság állapítsa meg a helyszínen a demarkációs vonalat.51 Róth százados, a bajai csapatokhoz beosztott magyar összekötő tiszt, másnap (aug. 27.) egy francia tiszt társaságában Sztanisicsre (Őrszállás) át is ment határmegállapítás céljából.52 Gyurity pusztától (Garától délre) az Alsógöbölyjárási pusztáig (Madarastól keletre) bejárták az ideiglenes határvonalat. ígéretet kaptak arra, hogy 27-én 16 óráig kiürítik a kérdéses területet.53 A Jánoshalma—Ólegyen között a 3 helyen felszakított vasúti síneket helyreállították, a forgalom megindult.54 Erre a tervszerű utánpótlás szempontjából igen nagy szükség volt, mert augusztus 26-án megkezdődött a III. hadművelet, melynek a végleges demarkációs vonal elérése volt a célja. Az első nap Mohács—Villány— 82