Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A manarchia összeomlása és a déli területek megszállása
iölte meg.'" D’Esperay már 1918. október 27-én sürgette a jugoszláv csapatok bevonulását Magyarországra. Az SHS főparancsnokság csak november 4-én, amikor nyilvánvaló lett előtte is, hogy a Monarchia nem létezik többé, rendelte el Bácska és Bánát megszállását. Elővigyázatosságát súlyos bel- és külpolitikai helyzete magyarázza. Az SHS államot nem ismerték el a nagyhatalmak, Olaszország jelentős területi igénnyel lépett fel ellenük, de tartaniuk kellett a románoktól, bulgároktól, albánoktól, horvátoktól és a magyaroktól is. Az olasz nyomással szemben Wilson támogatásában bíztak, ezért 1919. június 29-ig, Wilson Párizsból történt távozásáig igyekeztek semlegesek maradni a magyar kérdésben, s nem azonosultak a francia külpolitika irányvonalával.21 Az egyezmény átadása után a déli területek megszállása már csak napok kérdése volt: november 13-án Baját,22 14-én Cvetics Milos alezredes vezetésével Pécset, másnap pedig Baranya megye nagyobb részét szállták meg.23 Különösebb változást a megszállás eleinte nem jelentett, a tisztviselők zöme tovább dolgozott, működtek a nemrég alakult különféle Tanácsok, a Magyarországgal való érintkezést a szerbek nem korlátozták, a hivatalos intézkedések továbbra is Budapestről érkeztek. Feltehető, hogy a szerbek tudomásul vették a Károlyi-kormány rendelkezését, amellyel Oberhammer Antal rendőrfőkapitányt és Kerese György sásdi ügyvédet kormánybiztos-főispánná nevezi ki Pécs, illetve Baranya megye élére. Hivataluk elfoglalása elé nem gördítettek akadályokat.24 November 25-én iktatta be Baja város törvényhatósági bizottsága Meskó Zoltán kormánybiztos-fő’spánt.2’ A megszállók tevékenysége azonban nem maradt meg a rendfenntartás körében, hanem átcsapott a polgári közigazgatás területére azzal a céllal, hogy azt átalakítsák, illetve az esküt letenni nem akaró tisztviselőket leváltsák.26 Bevezetik a plakátok,27 lapok,28 levelek29 cenzúrázását, ellenőrzik a fa- és szénkiosztást,30 a belgrádi egyezmény XV. cikkelye alapján felügyelet alá helyezik a postát,31 telefont és vasutakat.32 Ahol erre lehetőség volt, például Baján, megalakították a bunyevác-szerb néptanácsot. A meghívó bunyevác nyelvű szövege a közös szenvedésekre, a kiomló könnyekre és az elszenvedett igazságtalanságra emlékezteti a bunyevácokat, majd a Bunyevác Olvasókörben november 17-én tartandó népgyűlésre hívja őket. A Szláv Nemzeti Tanács megalakulását a szerb parancsnok erőszakolta, aki tisztában volt annak rendeltetésével: legalizálni, igazolni és indokolttá tenni a szerb megszállást. A város közvéleménye is érezhette ezt, mert a Nemzeti Tanács lemondott elnöke, dr. Nyiraty János sietett kijelenteni: „Hallottam a hazaárulás vádját azok némelyike ellen, akik a Baján megalakult szerb és bunyevác Nemzeti Tanács tagjai. Nincs igazuk.. d’33 Kétségtelen azonban, hogy ez a lépés előkészítése volt az Újvidéken összehívandó gyűlésnek, mely-9
