Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A manarchia összeomlása és a déli területek megszállása
A MONARCHIA ÖSSZEOMLÁSA ÉS A DÉLI TERÜLETEK SZERB MEGSZÁLLÁSA Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918 őszén már puszta közjogi fogalom, a kormány mögött nem állott reális hatalom. Az eddig leigázott nemzetiségek önmaguk rendezték nemzeti létük új formáit. Október 28-án a Cseh Nemzeti Tanács jelentette be az elszakadást, majd 30-án a Szlovák Nemzeti Tanács kimondotta a függetlenségét és a csehekkel való egyesülést. A horvát tartománygyűlés — katonák fegyveres felkelésétől támogatva — a Magyar Királysággal és az Osztrák Birodalommal való kapcsolatok megszüntetését és csatlakozását a szerbek, horvátok és szlovének egységes államához 29-én mondotta ki. 27-én a Román Nemzeti Tanács, 31-én Lrmbergben a galíciai ukránok adták hírül a Monarchiától való elszakadásukat. A bécsi nemzetgyűlés 30-án fogadta el az új osztrák állam ideiglenes alkotmányát. Október 24-én az olasz fronton, miután a Piave szakaszán végleg áttörték az osztrák-magyar arcvonalat, a hadsereg fejvesztetten menekült, Az osztrák-magyar flotta fellázadt. A katonailag súlyosan megvert Monarchia összeomlott és békét kért. Á parlamentben Tisza kijelentette: „Ezt a háborút elvesztettük!” Az összeomlással Magyarországon is megteremtődtek a régóta esedékes polgári demokratikus forradalom feltételei. A Budapesten október 30-án kitört, ún. őszirózsás forradalom hatására november 1-én a pécsi munkásság, a helyőrség és polgárság nagygyűlésén dr. Doktor Sándor elnökletével nyilvánítja ki egyetértését a forradalommal.1 Az akkor megalakult Nemzeti Tanács elnökévé dr. Doktor Sándort, titkárává dr. Hajdú Gyulát választják meg.2 Pécshez hasonlóan a megye községeiben is megalakultak a Nemzeti Tanácsok. A rend és közbiztonság érdekében már a következő napokban megszervezik a gyárőrséget,3 majd a polgárőrség mellett a katonaőrséget.4 Baján a Nemzeti Tanács táviratából értesültek a budapesti eseményekről és arról, hogy a király Károlyi Mihályt nevezte ki miniszterelnöknek. A város tanácsa a távirat vétele után nyomban ülést tartott és „hazafias lelkesedéssel” csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz.5 7
