Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A bizonytalanság hónapjai
1920. I. törvénycikkel a királyságot. A nyugati hatalmak közül különösen Franciaország támogatta a Habsburg-restaurációt, mert félt Németország katonai erejének újjáéledésétől. Másrészt a nyugati hatalmak bizonyos körei egy föderatív alapon felépülő Habsburg-királyságban nagyobb biztosítékot láttak a forradalmi Szovjet-Oroszországgal szemben, mint sok apró köztársaságban és királyságban. IV. Károly hazatérési kísérleteiről Horthynak már 1920 áprilisában tudomása volt,23 sőt IV. Károly 1920 máiusában magához Horthyhoz intézett levelet visszatérésének ügyében,24 és november 9-én megismételte azt.25 1921. március 28-án, húsvét napján IV. Károly hirtelen Budapesten termett, hogy a hatalmat átvegye. Horthyval tárgyalt, akinek az eset kapcsán színt kellett vallania a királykérdésben. A katonai körletparancsnokoknak menesztett rejtjelzett távirat, melyet Horthynak előzőleg bemutattak, közli: „Ország és király létérdekére való tekintettel Kormányzó Űr Ö Főméltósága államfői hatalmát nem adhatja át” és rábírta Károlyt, hogy hagyja el az országot.Jb Habsburg Károly visszaérkezésének híre hamar elterjedt az országban,27 a környzeő államok sorra jelentették be tiltakozásukat.28 Azt is emlegették — és ez Jugoszláviát különösen érdekelte —, hogy IV. Károly Kaposváron tartózkodik a visszautasítás után. A hír alaptalanságáról a pécsi misszió tagja, Derain francia őrnagy személyesen győződött meg Kaposvárott.29 A magyar vezérkari főnökség így foglalta össze a helyzetet: „A ma (április 3) délelőttig beérkezett hírekből kétségtelenül megállapítható, hogy a csehszlovák és a jugoszláv arcvonalon ellenfeleink részéről olyan előkészületek folynak, amelyek katonai közbelépésüket mind valószínűbbé teszik.”30 A király azonban április 6-án elhagyta az országot, és ez a támadásnak elejét vette.31 A jugoszlávok komolyan gondoltak a támadásra. Aprilis 4-én már arról számolnak be a titkos jelentések, hogy Csehszlovákiával és Romániával egy Magyarország elleni együttes fellépésben állapodtak meg arra az esetre, ha a Habsburgok restauráltatnának.32 Tény az, hogy a királypuccs adta lehetőséget a „korridor” megszervezésében érdekelt cseh és jugoszláv burzsoá kormányzat mohósággal igyekezett felhasználni. A jugoszláv kormány a Budapesthez intézett közös cseh-jugoszláv ultimátumban a restaurációval szembeni garanciaként a pécsi bányákat követelte — 15 évre! Csak az erélyes olasz-angol közös fellépés bírta hátrálásra őket.33 A gyakorlati intézkedések sem maradtak el: a Dráva-Mura vonalon szigorú határzárat rendeltek el, az őrsök létszámát kétszeresére emelték, géppuskákkal erősítették meg őket.34 A csávolyi templomtoronyban figyelőőrsöt létesítettek, a földmunkák végzésére kiadott határátlépési engedélyeket bevonták,35 Kelebián tüzérséggel és mozgó lovastó
