Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A Tanácsköztársaság bukásától 1921. januárjáig
A katonai parancsnokság — nyilván az esetleges zavargásoktól félve —nagyobb katonai egységeket vont össze Pécsett,109 de ez sem tudta megakadályozni a gázgyári munkások, aranyművesek, borbélyok sztrájkmozgalmait.170 A belgrádi kormány figyelmét ebben az időben egy fontos esemény kötötte le. A párizsi békekonferencia171 kidolgozta azokat a feltételeket, melyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak Magyarországnak diktáltak.172 Ezeket akarva-akaratlan tudomásul kellett vennie az érdekelt feleknek.173 Január 10-én aláírták a ratifikációs okmányok letétbe helyezéséről szóló első jegyzőkönyvet,174 és a feltételeket január 15-én átadták a Huszár-kormánynak.175 A helyi lapok tudatosan arra törekedtek, hogy a helyzetet a szerbek számára kedvezően tüntessék fel. Közlik, hogy az Ötös Tanács nem tárgyal a magyar küldöttséggel,176 és Magyarország csupán zsoldos hadsereget tarthat.177 Részletesen megírták a román-magyar, csehszlovák-magyar és osztrák-magyar határvonalat, de a lakosságot legjobban érdeklő SHSMagyar határ helyén cenzor-törölte fehér folt van csak,1,8 és komoly törlések (egész vezércikk!) vannak még a következő napon is az újságban. A hivatalos körök természetesen tudták, hogy Baranya egy része, a bajai és az újszegedi háromszög Magyarországhoz fog tartozni. A reményt mégsem adták fel. bíztak a lehetetlenben és biztosították a bányák kiaknázását. A munkásság tevékenysége az év közepén is nyomon követhető. A pécsi szociáldemokrata párt öttagú küldöttsége május 30-án felkereste Bécsben Weedgewood angol ezredest, az angol munkáspárt Budapesten is járt képviselőjét, hogy feltárja a fehérterror bizonyítékait. A küldöttség tagjai eredmény nélkül tértek haza.1'9 Egy Kiskunhalasról a szegedi nyilvántartó osztálynak küldött jelentésből megtudjuk, hogy a bajai háromszög községeiben, szerb támogatással, hetenként két kommunista népgyűlést rendeztek. A szónokok rendszerint Bajáról szálltak ki. Szervezkedésre buzdították a hallgatóságot, és hangoztatták: nem akarnak elszakadni Magyarországtól, csak a fehér rezsimet kívánják megbuktatni. Beszéltek a fehérek kegyetlenkedéseiről, harcot hirdettek a csempészek ellen, mert miattuk no a drágaság. Biztatták a hallgatóságot, lépjenek be a SzDP- ba. Tataházán, Mélykúton hasonló tárgyú hírverés folyt. A Pécsről kiinduló meggyőző munka a váratlan eseményekre — nyilván a kiürítésre! — való felkészülést tartotta legfontosabbnak.1BU Június 11-én gyűlést tartott a Szociáldemokrata Párt, és itt határozatiig a munkásság megvédésére kérték az antant-hatalmakat kiürítés esetére.1”1 Nagy jelentőségű lépés volt a Nemzeti Tanács viszszaállítása Pécsett. A munkásság nem volt megelégedve a városi tanács működésével, és ezért elhatározták, hogy megejtik a Károlyiíéle törvények alapján a városi választásokat és a hatalmat a Nem-
