Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)

I. - A Tanácsköztársaság bukásától 1921. januárjáig

választása tudatosnak látszik: a szerb határ közelsége biztosította az esetleges menekülés lehetőségét, az átkelés helye (Fajsz-Bogyiszló) pedig a már korábban lezajlott kalocsai ellenforradalmi térségbe esett, itt tehát számíthattak támogatásra. A Dunántúlra történt átkeléssel egyidejűleg Horthy parancsot adott Lehár ezredesnek, hogy az általa szervezett csapatokkal indul­jon meg Feld.bachból, és Szómbathely-Győr-Pápa irányában nyomul­jon előre.TM­Dunántúl így harapófogóba került. A rendkívül súlyos helyzet és a Friedrich-kormány rendeletéinek ellenére Fejér megyé­ben még augusztus 8-án is a munkástanácsok kezében volt a hata­lom. Vértesbogláron és Vértesdobozon augusztus 10-én foglalták el helyüket a régi tisztviselők.31 A Vas megyei Jákon még augusztus 8-án is a tanácshatalom visszaállítását követelték.32 A sásdi direktó­rium egyik tagja (Pécsi Mihály) például a munkáshatalom átadása ellen emelte fei szavát.33 A Horthy-féle katonai csoport, amely augusztus 3-án Prónav Pál vezetésével indította útnak különítményét, és az ún. ,,Fővezér­­ség” megalakításával augusztus 9-én elkülönült a szegedi kormány­tól, most elérkezettnek látta az időt, hogy a fővezérség székhelyét Siófokra helyezze át. Itt Horthy és Lehár kapcsolatba lépett egymás­sal és a siófoki tárgyalások eredményeképpen Lehár elfogadta Horthy fővezérségét.34 Schnetzer Ferenc hadügyminiszter Friedrich miniszterelnökhöz intézett átiratában már augusztus 20-án arról szá­molhatott be, hogy: „Ügy én. mint Horthy altengernagy fővezér vál­laljuk a felelősséget, hogy a Dunántúl a rendet saját erőnkkel fenn­tartjuk.”“ Hogyan nézett ki ez a rendfenntartás a gyakorlatban? A Somogy megyei Marcaliban mintegy 200 kommunistát gyűjtöttek össze, so­kukat meggyilkolták/' Dunaföldvár, Paks, Simontornya, Ozora, Enying, Lopsény, Balatonkaiár, Csaiág, Küngös, Berhida, Peremar­­ton, öskü, Kaposvár,37 Szarkavár, Marcali, Csurgó,38 Fonyód, Sió­fok,®’ Kisláng40 területén felakasztott emberek százai jelzik a különít­mény útját.41 A somogyi,42 dombóvári43 Direktórium és Vörös Őrség tagjai sorsának híre eljutott a határokon túl is, a baranyai esemé­nyek pedig szinte a pécsi munkásság szeme előtt játszódtak le.44 Nem kis szerepet vállaltak a Direktóriumok és Munkástanácsok tevékenységében a pedagógusok,45 üldöztetésük Budapesten46 és vi­déken közvetlenül a Tanácsköztársaság bukása után megindult.47 Ba­ranya meg nem szállt területén is megkezdődtek a fegyelmi eljárások és felfüggesztések.48 A Tanácsköztársaság ideje alatt — az ismert hibák következté­ben40 — aránylag semlegesen viselkedő parasztság most megismer­kedhetett az új agrárpolitikával. A Friedrich-kormány 1919. augusz­tus 7-én, uralomrajutásának első napján rendeletet adott ki a köz-22

Next

/
Thumbnails
Contents