Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)

I. - A Tanácsköztársaság bukásától 1921. januárjáig

gedi ellenkormány megalakulását,10 Kelemen Béla nyugalmazott főispán és Szombathelyi Béla alezredes kerületi parancsnok restaurációs megmozdulása után (április 25.) alig néhány nappal. Beszámol az eredeti ellenforradalmi kormánynak antanttal folyó tárgyalásairól,11 részletesen ismerteti proklamációját,12 időközben történt átalakulását,“ a szerb kormánnyal folytatott megbeszélését,14 és végezetül a Peidlkormány megalakulásával kapcsolatos állásfoglalásáról ad hírt,15 '

Láttuk, hogy á .francia és jugoszláv hatóságok eleinte gátolták a szegedi ellenforradalmi kormány működését,16 később azonban el-: nézték, tevékenységét, sőt a franciák segítséget adtak ahhoz, hogy futáraik a Dunántúlra és onnan Becsbe utazzanak, fenntartsák a kapcsolatot, a különböző, ellenforradalmi csoportokkal.17 A franciák tartózkodó magatartása korlátozta a szerb katonai körökkel való széles körű együttműködés kiépítését is.13 Ezzel magyarázható, hogy a szerb megszállás alatti területek napilapjaiban aránylag tárgyilagos, a helyzetét jól mérlegelő cikkek jelenhettek meg az augusztus eleji magyar eseményekről. Nyíltan megírják, hogy Budapest és Szeged között komoly karc folyik a hatalom birtoklásáért. ,,A szegedi dzsentrikormány önmagát, nevezte ki ,és teljesen bázis nélkül áll” — szögezik le,“ Felemelik szavukat a.fehér terror ellen : „A bosszúállás vérpiros lángja csapkod fel Magyarország minden részében ... Jön a híre Szekszárdiul, Veszprémből, Jánoshalmáról, Győrből, Halasról, mindenfelől, hogy válogatás nélkül pusztítanak emberéleteket.”20 „A kaposvári direktórium több tagját napokig kínozták a legvadállatiasabb kínzásokkal.”21 A különítmények kegyetlenkedéseit hírül adó cikkek a későbbiek során, sem szűnnek meg.?2 Mindez nem maradt hatás nélkül a megszállott déli területek munkásságára. A határ mentén történt események azonban még nagyobb megbotránkozást váltottak ki belőlük.

Ismeretes, hogy a Szeged környéki munkások és parasztok nem támogatták Horthyék szervezkedését, és nem álltak be hadseregébe.23 A szegedi csoport ekkor a jugoszláv megszállás alatt lévő területekre igyekezett kiterjeszteni tevékenységét.24 A Tanácsköztársaság bukása után a hatalom átvétele foglalta le a szegedi kormány idejét és erejét.

A Peidl-kormány hatalomra kerülését követő napokban a szegedi hadsereg — mintegy 2500 fő25 — megindult a Duna-Tisza közén át a.Dunántúlra.28 Útközben sorozatos vérengzést vittek végbe: Kiskunhalason 19 kommunistát öltek meg,27 sokat összefogdostak és Kecskemétre hurcoltak, majd a kalocsai törvényszék ítélkezett felettük;20 kommunista tevékenység miatt 23 tanítót helyeztek vád alá.29 A Kecel felé távozó különítmény Fajsznál kelt át a Dunán, és Bogviszló érintésével menetelt tovább. A Duna-Tisza közi útvonal meg-2i