Gergely Ferenc - Kőhegyi Mihály: A Pécs-Baranya-Baja háromszög történelmi problémái 1918-21 között - Bajai dolgozatok 1. (Baja, 1974)
I. - A Tanácsköztársaság bukásától 1921. januárjáig
szláv nemzetiségűeket.58 Megerősítik a rendőrséget,59 üldözik a „rémhírterjesztőket”“ a sajtóban a proletárdiktatúra május eleji válságát éreztető hírek jelennek meg.61 Ettől függetlenül a július 20-án sorra kerülő tiszai áttöréskor — bár az SHS állam ún. „expedíciós” hadteste készen állt — nem csatlakoztak a román csapatokhoz. Nem vettek részt a proletárdiktatúra leverésében, mert a franciák sokallták áz intervencióban való részvételük „árát” — Baranyát és Temesvárt kérték —, sőt Bánátban felkészültek egy várható román támadás visszaverésére. A baranyai helyőrség parancsnoka befogadott 4000 menekülő „vörösgárdistát”, volt pécsi bányászokat, a bányák termelésének fokozása érdekében. A „bolsevistákat”, amennyiben nem jelentettek közvetlen veszélyt az SHS államra nézve, igyekeztek politikai eszközként felhasználni. A szerb uralkodó körök elégedettek voltak, ha a rájuk nézve veszélyes államokban nőtt a kommunista veszély — pl. Romániában —. ugyanakkor minden eszközzel üldözték őket, ha — véleményük szerint — az állam ellenségeinek — pl. Olaszország — malmára hajtották a vizet.62 A fent vázolt helyzet kihatással volt a megszállott terület lakosságára. A Tanácsköztársaság vonzotta, a kétségtelenül meglévő ellentétek pedig eltaszították a munkásságot a szerb megszállástól: a két eredő egy irányba ható működésének pedig az lett a következménye, hogy a hivatalos hatóságok inkább a Tanácsköztársaság társadalmi berendezkedésétől félő helyi burzsoázia felé hajlottak, és a munkások érdekeit háttérbe szorították. A Tanácsköztársaság bukása után azonban megváltozott a helyzet. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BUKÁSÁTÓL 1921 JANUÁRJÁIG Az ellenforradalmi cseh és román csapatok túlereje — összefogva a belső ellenforradalmi erőkkel — megbuktatta a Tanácsköztársaságot. 1920 augusztus elején a román hadsereg — az antanttól és a magyar ellenforradalmi erőktől támogatva — bevonult Budapestre.1 A magát „szakszervezeti kormánynak” nevező Peidl-kormánv augusztus 1-től 6-ig tartó működése során sietve elrendelte a Tanácsköztársaság idején letartóztatott ellenforradalmárok szabadonbocsátását,2 megszüntette a Forradalmi Törvényszéket,3 visszaállította a régi bíróságot/1 feloszlatta a Vörösőrséget,5 és a régi szervezetet állította vissza,0 ugyanakkor elrendelte a köztulajdonba vett bérházak visszaadását,' a közalkalmazottak fizetését az 1919 március 21 előttire szállította le,8 titkos rendeletet adott ki a menekülő kommunisták letartóztatására.9 A Tanácsköztársaság megalakulásáról és annak katonai sikeréről mélyen hallgató bajai újság már április 30-án sietve közli a sze-20
