Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)

Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)

elgondolás is, hogy a szerbek a magyarság netán! megmozdulása esetén koncentrikus irányítás mellett könnyebben tudjanak leszámolni vele. Mert, hogy a szerbek mégis csak respektálták a magyarokat, kitű­nik abból, hogy 1919. március 4-én a szerb katonai parancsnok 22 bajai tekintélyes polgárt hivatott magához s előttük hosszú beszédben, — ame­lyet Dolinka Vazul tolmácsolt magyarul — vázolta a rend fenntartásának szükségességét. Hangsúlyozta, hogy eddig meg volt elégedve a város rendjével, de mert „felelőtlen elemek“ híreket terjesztenek, melyek alkal­masak a város nyugalmának megbontására, felszólította a megjelenteket, hogy segítsenek a rend fenntartásában. Óva intett mindenkit a politizá­lástól. (!?) Kijelentette, hogy ő mint szerb kívánja, hogy Baja a szerbeké legyen, de mint katona, nem politizál, hanem ügyel a rendre. Túszokat ekkor még nem jelölt ki. A bajai tisztviselők bizalmas érintkezéseik során aggodalommal tár­gyalták a szerbek intézkedéseit s ha nyíltan nem is szegülhettek ellenük, igyekeztek azokat nemleges magatartásukkal hatálytalanítani. Jól érezte a szerb katonai parancsnok, hogy a megélhetés nehézségeivel küzdő és nemzeti érzéseiben szinte napról-napra sértett magyarság lelke megtelt fájdalommal, elégedetlenséggel : érezte, hogy a külsőleges nyugalom csak látszólagos. A Narodna Upravára tett eskü visszavonása. Különösen a tisztviselőket nyugtalanították a megszállt területek ön­állóságának megszüntetését jelentő intézkedések. Nagy riadalmat keltett Baján a Narodna Uprava belügyi osztályának Belgrádba történt áthelye­zése. Mikor ezzel az intézkedéssel nyilvánvaló lett, hogy a terület végle­ges megszerzésére irányuló törekvés nem néhány túlzó szerb katonai parancsnok, vagy politikus egyéni törekvése, hanem a központi kormány­zat programmja is, a baj-ú városi tisztviselői kar s a társhatóságoknak a Narodna Upravára szintén esküt tett tisztikara, — nehogy az Uprava megszüntetése utáni hivatalnokoskodásukkal önkéntelenül is szolgálják azt a szerb törekvést, mely Baját Jugoszláviához óhajtotta csatolni, — elha­tározta, hogy a Narodna Upravára tett esküjét visszavonja. Az erre vonat­kozó beadványt 1919. március 19-én adták át Dolinka Vazul főispánnak. A postások 1919. március 24-én vonták vissza a város irattárában 4439/kig. 919. sz. alatt elfekvő beadványukkal az Upravára tett esküjüket. A városi tisztviselők memorandumát Weisz Nándor polgármester­helyettes szövegezte, a beadvány bátor hangja, izzó magyar hazaszere­tete, férfias kiállása mindig fényes bizonysága lesz a bajai magyar tiszt­viselői kar nemzethűségének. A váratlanul és tömegesen jött esküvisszavonás kellemetlenül érin­tette Dolinka Vazul szerb főispánt s megkísérelte a tisztviselőket rábe­szélni, hogy maradjanak szolgálatban. A bajai közalkalmazottak azonban inkább kitették magukat a nél­külözéseknek, hogy sem esetleg a szerb érdekeket szolgálják. Mig itt Baján a magyarság teljesen magára hagyatva vivta a szerbekkel a maga fegyvertelen, de annál elkeseredettebb, nemzeti öntudattal telitett önvé­delmi harcát, ez alatt nagy események zajlottak le Budapesten. 96

Next

/
Thumbnails
Contents