Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Hústalan napok. 1919. március havában annyira romlott a köz-ellátás, hogy a Narodna Uprava heti két napra : keddre és péntekre hústalan étkezési rendet irt elő s egyúttal megtiltotta a fiatal üszők levágatását. Ennek szükségességét azzal indokolták, hogy a magyarok nagyon sok állatot csempésztek ki. Korlátozták a levágható fiatal marhák számát is. Valójában azonban Belgrád és az ős-szerb országrészek ellátását óhajtották biztosítani. A vonatkozó hirdetményeket itt közöljük : „3369/kig. 1919. szám. Hirdetmény. Napról-napra tapasztaljuk, hogy a jószágállomány, amely a zavartalan közélelmezés tekintetében eddig biztosítottnak látszott, ma már megdöbbentően annyira lecsappant, — amelyben főleg a kapzsiságtól elragadtatott csempészek nagy szerepet játszottak, — hogy komoly szükségét látom annak, miszerint intézkedjem, hogy a közönséget megkiméljem a netán bekövetkezhető húshiánnyal járható kellemetlenségektől : hetenkint és pedig kedden és pénteken hústalan napot rendeljek el. Minthogy tudatában vagyok ezen intézkedésem nagyfontosságának, azon fogok lenni, hogy ezen intézkedésem a legpontosabban be is tartassák. E két jelzett napon tehát sem magánházakban, sem pedig közhelyeken (vendéglőkben, korcsmákban, étkezdékben stb.) húst fogyasztani tilos. A mészárosok és hentesek kötelesek üzleteiket hétfőn délután 3 órától szerdán reggel 6 óráig és csütörtökön délután 3 órától szombat reggel fi óráig zárva tartani. A halfogyasztás korlátozására ezen rendeletem nem terjed ki. Aki — legyen az fogyasztó, vagy elárúsitó — ezen rendeletem ellen vét, 5000 koronáig terjedhető pénzbírság és két hónapig terjedhető elzárás-büntetéssel fog sújttatni. E rendeletem a közhirrététel napjával lép életbe. Baja, 1919. évi március hó 4-én. Vasa Dolinka s. k. főispán.“ „3562. szám/Kig. 1919. Hirdetmény. A Narodna Uprava 1135—II. 1919. számú rendeletét az alábbiakban teszem közhírré : Demarkációs határvonalon belül szigorúan megtiltom levágni az üszőket 3 éven alul, teheneket pedig 9 éven alul, kivéve, ha azok az állatorvosi vélemény szerint tenyésztésre nem alkalmasak. Annál szigorúbban veszem, ha az illető jószág még hozzá terhes. Továbbá megtiltom a vemhes kocáknak levágását annál inkább, ha a vemhességnek már második felében vannak. Ilyen állatok levágása csak abban az esetben engedhető meg, ha kényszervágásra kerülnének. Ezért felelőssé teszem elsősorban a mészárosokat, akik ilyen állatot levágnak, másodsorban az állattulajdonosokat, akik ilyen állatokat levágásra eladnak, harmadsorban az állatorvosokat és a laikus húsvizsgálókat, mert azok szintén kötelesek a levágásra szánt állatokat megvizsgálni. Novi-Sad, 1919. február 22-én. Klicin s. k. földmivelésügyi biztos. Baja, 1919. március 10. Jakovljevics s. k. rendőrfőkapitány. 93