Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
és Montenegróba való bevitelét; a december 30-án kibocsátott 220/918. N. U. sz. s Baján 21711/kig. 1918. számú rendeletével pedig megtiltotta az osztrák-magyar árúk behozatalát s a magyar határon való átkelésre jogosító igazolványokat mind bevonatta. A bajai kereskedők hazafias magatartása. Ez a rendelkezés súlyos csapást mért a bajai kereskedelemre és iparra. A bajai kereskedők, akiknek árúkészlete a háború miatt úgyis a minimumra csökkent s akiket az októbervégi csőcselékgarázdálkodás még ettől is jórészben megfosztott, igen nehéz helyzetbe kerültek. A megnövekedett szükségletet meglévő raktárukból nem tudták a kereskedők kielégíteni, amikor pedig készleteik kiegészítésére gondolhattak, hirtelen bekövetkezett a szerb megszállás. A bajai kereskedők a nehéz viszonyok között is igen hazafiasán viselkedtek. A szerb megszállás folytán Belgrádon és Zágrábon keresztül megnyílt számukra a nyugati piac, de a bajai kereskedők, néhány szerb üzlettől eltekintve, hazafias kötelességüknek tartották a magyar piacokkal való kapcsolatok fenntartását még akkor is, amikor a határforgalom megnehezítésével az árúk hazaszállítása kockázattal járt, de részint a kereskedelemmel járó anyagi előnyöket akarták az anyaország számára biztosítani, részint az állandó gazdasági érintkezés fenntartásával a magyar hazához való tartozást igyekeztek kifejezésre juttatni. A nemzeti összefogásnak értékes és anyagi vonatkozásban is számottevő megnyilatkozása volt ez a kereskedelmi magatartás. A csempészés kifejlődése. A nehézségek között valóságos iparággá fejlődött a csempészés. Hiányzott a városban a petróleum, cukor, gyufa, cérna, só, üveg, fonál, enyv, bőr, vasárú stb. Jó és könnyű megélhetést nyújtott ezeknek az árúknak a csempészése a munkanélkül maradt kisiparosoknak és napszámosoknak egyaránt. Részben a csempészet terhére írandó, hogy a munkásság a rendes munkától elszokott. A csempészek működését bizonyos elnéző tárgyilagossággal kisérte a polgárság, mert ők voltak a hírvivők is, akik hírszolgálatuk révén értékes szolgálatokat teljesítettek a köznek. A szerb határőrök sem vetették meg éppen a kereseti lehetőségeket s voltak helyek, ahol rendes taksa ellenében engedtek át egész kocsirakományokat, sőt kötőféken vezetett állatokat is. Dolinka Vazul szerb polgármester. Dolinka Vazul polgármestersége egyike volt azoknak a rendkívüli karriereknek, melyek csak a világháborúval kapcsolatos impériumváltozásoknál fordulhatnak elő. Képzettsége a magyar uralom alatt csak kistisztviselői állásra képe-82
