Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
cikkébe ütközik, a magyar népköztársaság kormánya az ellen illetékes helyen tiltakozással él. Egyidejűleg abból a célból, hogy a szerb csapatok által megszállt területen a jogrend fenntartása biztosittassék, a Magyar Népköztársaság kormánya érintkezésbe lép a Narodna Upravával. Ennek következtében azok a vármegyei, községi és városi hatóságok (alkalmazottak), akikhez a N. U. ilyen értelmű iratokat intézett, adjanak olyan választ, hogy a N. U. által adott 8 napi határidő meghosszabbítására lenne szükség, nevezetesen e határidő meghosszabbítandó lenne mindaddig, amig a jelzett érintkezés során létesíthető ideiglenes megállapodásról a magyar népköztársaság kormányától értesitést nem kapnak. Vármegyei, városi és községi hatóságok (alkalmazottak) ehhez képest a fennálló szabályok szerint teljesítsék működésüket mindaddig, amig ezt kényszerrel meg nem akadályozzák. Ilyen kényszer alkalmazása esetén szüntessék be és erről polgármester úr hozzám tegyen jelentést. Amig a hatóságok működhetnek, a személyzet székhelyét ne hagyja el, ha a működés lehetetlenné válik, az alkalmazottaknak szabadságukban áll székhelyükön maradni, vagy azt elhagyni. Ha az alkalmazottaknak a Narodna Uprava részéről kivánt esküt végső esetben nyílt kényszer hatása alatt mégis le kellene tenniök, ebből reájuk joghátrányt a magyar Népköztársaság kormánya leszármaztatni nem fog. Az alkalmazottak járandóságainak kifizetéséről, amennyire azt az eddig tett rendelkezések nem biztosítanák, alkalmas módon gondoskodni fogok.“ Baján 1918. december 17-én szólította fel dr. Vojnics Tunics István szerb főispán a tisztviselőket az eskü letételére. Dr. Vojnics Tunics István főispán magához hivatta Borbiró (Vojnics) Ferenc dr. polgármestert s felszólitotta, hogy az összes közalkalmazottakat hivassa össze egy terembe. Borbiró Ferenc dr. erre Weisz Nándor polgármesterhelyettes szobájába kérette össze az összes városi alkalmazottakat. Amikor valamennyien együtt voltak, bejöttek a terembe : Zsivuljevics Ante szerb városparancsnok, dr. Vojnics Tunics István szerb főispán, Dolinka Vazul szerb polgármester és Meskó Zoltán magyar kormánybiztos. Eskütétel. A szerb főispán a szinte meglepetésszerűen összehívott városi tisztviselőkre és alkalmazottakra rázáratta az ajtót ; beszédet intézett hozzájuk, melyben hangsúlyozta, hogy Bajának Jugoszláviához való csatoltatása már elintézett dolog ; felhívta a tisztviselőket, hogy ebbej mint változhatatlanba nyugodjanak bele és hogy a Bácska-Baranya-Bánát kormányzásával megbízott újvidéki szerb Népkormányra (Narodna Uprava) 77 i
