Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
megszállt területek elszakadtaknak nyilvánították magukat Magyarországtól úgy államjogi, mint politikai és gazdasági tekintetben. Az igy elszakított területhez a szerbek természetesen hozzászámították Baját és Csonkabácskát is. Az uj államjogi alakulat vezetői azt képzelték, hogy megtarthatják önállóságukat és ezért külön alkotmányt dolgoztak ki. A népgyülés megalakította a Nagy Néptanácsot, (Veliki Narodni Szavet), mely az országgyűlés szerepét volt hivatva betölteni. Végrehajtó szervként pedig megválasztották a Népkormányt (Narodna Upravát), mely a minisztériumokat pótolta s 11 ügyosztályra tagozódott. Az utolsó törvényhatósági közgyűlés. Meskó Zoltán, mint bajai főispán, megkísérelte a magyar közigazgatást fenntartani s a törvényhatósági bizottságot 1918. december 3-ra összehivta. Ez azonban már valóban az utolsó közgyűlés volt. Ezen a Meskó Zoltán főispán elnöklete alatt tartott közgyűlésen mutatták be a magyar népkormány megalakulásáról szóló miniszterelnöki leiratot, valamint gróf Batthyány Tivadar belügyminiszternek hivatalba lépéséről szóló értesítést, melyben „az önálló demokratikus Magyarország kiépítésére irányuló munkájában“ a törvényhatóság támogatását kérte. Rendkívüli erőfeszítéseket tett a törvényhatóság, hogy a háborúból származó szociális feladatokat teljesíthesse. A hadiözvegyeket és árvákat rendszeresen támogatta, a számvevőség jelentette is a közgyűlésnek, hogy egyéb fedezet hiányában ezek részére a kórházpénztár folyószámlájáról 110.000 koronát vett igénybe. A megszállással járó politikai, gazdasági, valutáris bizonytalanság, rossz adózási viszonyok, a pangó gazdasági, kereskedelmi és ipari élet, a munkanélküliség egyre növelték a gazdasági és szociális bajokat, közoktatásügyi, tisztviselői nehézségek is jelentkeztek. Közrendészeti bizottság. Az ezen problémákkal való foglalkozásra kiküldte a törvényhatóság a „Közrendészeti bizottságot“ s tagjaiul megválasztotta: Koller Dezső tanácsnokot, dr. Nyiraty Jánost, Bajay Pétert, Fehérváry Ferencet, Katanics Sándort, Kovács Andort, Klein Rezsőt, Rajcsányi B. Imrét, Tury Mátyás városi t. főügyészt. A bizottságot azonban a szerbek nem engedték működni. Költségvetés. Hogy a város közigazgatásában zavar ne álljon be, a közgyűlés felhatalmazta a városi tanácsot, hogy a háztartást a jövő — vagyis 1919. — évben az 1918. évi költségvetés keretében vezesse. Megalakította továbbá a közgyűlés a központi választmányt, működési pótlékokat engedélyezett a tisztviselőknek, fenntartotta a kistisztviselői, orvosi bérleteket, felemelte a gáz árát. 59 I
