Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
A beszédek a szerb szuronyok árnyékában hangzottak el, többet nem mondhattak, de a kormánybiztos-főispán éppen eleget mondott, amikor fogadta, hogy „meg fogja állani helyét a további megpróbáltatások napjaiban.“ A polgármester pedig a népszövetségre való hivatkozással óvatos célzást tett a megszálló hatalom felé az emberjogok és szerződések tiszteletben tartására. De alaposan kifejezte kételyét is, amikor valószínűnek tartotta, hogy a főispáni beiktató közgyűlés az utolsó, melyet régi összetételében tartottak és amikor azzal fejezte be beszédét : „Morituri te salutant ! “ Ez a halálra való készség természetesen politikai értelemben veendő. Akik ennek a közgyűlésnek részesei és szemtanúi voltak, sohasem fogják elfelejteni azt a nyomott hangulatot, mely a teremre ráfeküdt. Mint érdekes körülményt kiemeljük, hogy Meskó Zoltán 1918. nov. 25-én a magyar népköztársaság alkotmányára tette le a főispáni esküt, holott hivatalosan a népköztársaságot csupán 1919. január 19-én kiáltották ki. Alig ocsúdott fel Baja város polgársága az októberi forradalom rémségeinek hatása alól, új megpróbáltatás várt reá ; néhány hét múlva át kellett élnie a megszállás megalázó eseményeit s hamarosan rá kellett jönnnie arra is, hogy aligha számíthat azután a jog és rend teljes uralmára és hogy másodrendű állampolgárrá vált. A bánsági, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és a többi szlávok alkotmányozó népgyűlése Újvidéken. A szerbek tűrték ugyan Meskó Zoltán főispáni beiktatását, de másrészt siettek a bunyevác-szerb nemzeti tanácsot is megalakítani, hogy az újvidéki „nemzetgyűlésre“ innen is mehessenek kiküldöttek. Az újvidéki gyűlést meg is tartották, azt azonban nem lehetett megállapítani, hogy Bajáról vettek-e részt rajta ? Az újvidéki nagy népgyúlés után falragaszokon közzétették az ott hozott határozatokat. Az erre vonatkozó hirdetményt itt közöljük : „A bánsági, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és a többi szlávoknak Újvidéken 1918. évi november hó 25-én (12-én) tartott népgyűlése a következő határozatokat hozta: 1. A testvér Szerbia kormányát kérjük, hogy érdekeinket a békekonferencián képviselje. 2. Csatlakozunk a szerb királysághoz, mely eddigi működésével és fejlődésével biztosítja a szabadságot, jogegyenlőséget és haladást minden irányban, nemcsak nekünk, hanem valamennyi szláv, sőt a nem szláv népeknek is, melyek velünk együtt élnek. 3. Ezen kívánságunk elő akarja segíteni egyúttal az összes délszlávok törekvéseit is, mert mi is őszintén óhajtjuk, hogy a szerb kormány, egyesülve a zágrábi néptanáccsal, megtegyen mindent, hogy egységes Szerb, Horvát és Szlovén állam, Péter király és az ő dinasztiájának vezetése alatt létesüljön. 4. Hogy tehát ez a népgyűlés a maga részéről is elősegítse az összes szerbek, és szlovének egységes államának létesítését, két tagot választ : 57
