Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
végett a nyomozás folyamatba tétetett, a két legveszélyesebb egyén már elfogatott s az ellopott áruk összegyűjtése végett az eljárás folyamatban van, melynek befejezésével jelentésemet meg fogom tenni. Baja, 1918. évi november hó 8-án. Dr. Molnár Mihály s. k. rendőrfőkapitány, Dr. Oltványi István s. k. rendőrkapitány.“ A Bajai Független Újság rövid közleményben beszámolt a Nemzeti Tanács és a Katonatanács munkásságáról. Azt irta 1918. november 8-iki számában : „Nemzeti Tanács munkáját végig kell tekinteni, hogy az ember szinte gyönyörködjék azon a szinte emberfeletti munkában, ami ott folyik. Jönnek-mennek az emberek, mindenkinek van valami kérni valója, valami kívánsága, panasza. Jönnek vidékiek, egymás kezébe adják a kilincset és közben berreg a telefon. Dr. Nyiraty elnök idegesség nélkül intézkedik, minden panaszt meghallgat, mindent elintéz. Ahova segítséget kérnek, oda segítséget ad, közben utalványoz. A Nemzeti Tanács minden jelenlevő tagja dolgozik. A mellette levő helyiségben dolgozik a Katonatanács. Ez igazán olyan, mint egy főhadiszállás. Itt is szakadatlanul folyik a munka.“ Teljesen hasonló tartalmú közleményben ismertette a Bajai Közlöny is 1918. nov. 9-iki számában a Nemzeti Tanács működését. A Nemzeti Tanács teljesítménye különösen az első napokban természetes volt, minthogy minden közhatalmat ő gyakorolt. A közigazgatás, népellátás, a rend fenntartása, a rendfenntartás anyagi feltételeinek megteremtése, adóügyek stb. mind a Nemzeti Tanács vállaira nehezedtek. Feltűnő, hogy a Nemzeti Tanács üléseiről és működéséről semmi írásbeli adat nem maradt. Iratok, jegyzőkönyvek nyomtalanul eltűntek. Á polgárőrség szervezése. A bajai Nemzeti Tanács által a városparancsnoksággal megbízott Kovács Antal főhadnagy az értesítés átvétele után nyomban hozzáfogott a polgárőrség — nemzetőrség — megszervezéséhez. A Nemzeti Tanács üléseinek színhelyéül szolgáló kistanácsteremből átment a közgyűlési terembe, ahol Weisz Nándor polgármesterhelyettes mintegy 50—60 embert összegyűjtött. Ezek közül kiválogatott 80 embert, köztük Schnetzer Ernőt, Brade Józsefet, Wunderlich Józsefet, Lengyel Károlyt, Kovács Andort, Mayer Károlyt s megalakította belőlük az első nemzetőrjárőrt. Á szeremlei géppuskás szakasz jelentkezése. Még folyt a városháza közgyűlési termében a nemzetőrök sorozása és felfegyverzése, amikor megérkezett Kecskemétről a szeremleiekből álló géppuskás szakasz, mely a harctéren Kovács Antal főhadnagy parancsnoksága alatt harcolt. A szeremleiek Kovács Antal főhadnagy által még Kecskeméten 20
