Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
munkájában nagy segítségére volt nyelvismerete is, mert angol, francia, német és szerb nyelven is beszélt. A szerbek éppen ezért állandó felügyelet alatt tartották s igyekeztek a missziókkal való érintkezését megakadályozni. Sok ügyesség és leleményesség kellett egy-egy ilyen kihallgatás lehetővé tételéhez. Hogy a magyarság összetartása töretlen erővel állott ellen a szerbek nyílt és titkos mesterkedéseinek és a szocialisták áskálódásainak, abban elévülhetetlen érdeme van dr. Pollermann Artúr volt városi tiszti főorvosnak, akit a megszállás után kiváló képzettségének és érdemeinek elismeréséül a kormány magas egészségügyi szolgálatra a belügyminisztériumba meghívott. Onnan ment, mint miniszteri tanácsos, nyugdíjba. A szerbek utolsó küldöttsége Párizsban. A szerbek, amikor 1921. augusztus elején megkapták a parancsot, hogy Baját és a Bajai Háromszöget ürítsék ki, mégegyszer kísérletet tettek Párizsban. Baján és Bácsalmáson küldöttséget szerveztek, mely Párizsba utazott s ott kérelmezni akarta Bajának s a Bajai Háromszögnek Jugoszláviához való csatolását. Ennek a küldöttségjárásnak költségeire a bácsalmási községi pénztárból Rudics Simon volt községi biró 2 millió koronát utalt ki. A küldöttséget azonban Párizsban semmiféle komoly fórumon nem fogadták, még állítólagos helyettes miniszterek, vagy osztályfőnökök sem. A Baja —Baranya Köztársaság. A fiaskó után a szerbek ismét elővették a san-remói értekezlet után felmerült tervüket, hogy a szocialisták segélyével kikiáltassák a baranyabajai köztársaságot. A gondolat nem volt egészen eredeti, mert Szegeden a nemzeti kormány megalakulása előtt is kísérleteztek a szocialisták Neuberger Frigyes vezetése mellett hasonló tervvel. A különbség csak az volt, hogy ott a franciák nem támogatták feltétlenül a szocialistákat, de nálunk a szerb polgári és a — a kiürítés idején — a katonai hatóságok is teljesen szabadjukra engedték a szocialistákat. A városi muzeum őrzi a Baranyai Magyar Újság 1921. augusztus 15-iki rendkívüli kiadásának egy példányát, mely dr. Hesslein József főszerkesztésében — felelős szerkesztő és kiadó megjelölése nélkül — jelent meg Pécsett. Ez a rendkívüli kiadás bejelenti, hogy 1921. évi augusztus 14-én Pécsett megalakult a Baranyai—Szerb—Magyar Köztársaság. Intéző bizottságának elnöke : Dobrovics Péter festőművész, aki még az nap Belgrádba utazik, ott bejelenti az uj köztársaság megalakulását a kis- és nagy-antantnak ; kéri Jugoszlávia elismerését s egyben védelme alá is helyezi az uj köztársaságot. Bejelenti a rendkivüli lappéldány, hogy gróf Károlyi Mihály is Pécs felé utazik. Ugyanez a lappéldány tartalmaz egy felhívást is, melyet a „Megszállott területek lakosságához“ intéztek ; ebben már a Baranya— Bajai—Szerb—Magyar Köztársaság kikiáltását hirdetik. 186
