Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Beköltözések. — Kiutasítások. A szerb megszállás második évében bizonyos bevándorlás mutatkozott Baja felé. Sokan a vagyonosok közül, akik az 1918. októberi forradalmi időket a falvakban élték át, mégis biztonságosabbnak látták a városi életet s behúzódtak Bajára. Sok elbocsájtott, vagy nyugdíjba küldött falusi jegyző, vagy közigazgatási tisztviselő jött Bajára nyugdíjba ; de nagyon sokan jöttek szegény emberek is, akik azt remélték, hogy a városban mégis több lesz a munka. A nagy bevándorlás következtében hamarosan komoly lakásínség keletkezett, de a természetes szaporodás is hozzájárult a lakáshiány növekedéséhez. A lakás nélkül szűkölködők számára a városi rendőrség a három nagy laktanyát: a két honvédkaszárnyát és a Czirfusz Ferenc-utcai huszárlaktanyát jelölte ki szükséglakásokul. A honvédlaktanyákban az épületek azonban csak kis részükben voltak használhatók, mert a nagy termeknek rendszerint hiányzott az ajtójuk ; ablakjaik összetöredeztek, sok helyen a mennyezetük is lehullott. Csak a kisebb szobák voltak használhatók, úgy, hogy több családot is össze kellett zsúfolni egy-egy szobába. A szegény emberek nem tudtak fűteni, szellőztetni sem mertek. Egyes családoknak ágyuk sem volt, földön aludtak szalmán vagy legjobb esetben szalmazsákokon. A nagy kaszárnyában valamivel jobb volt a helyzet; itt laktak azok, akiknek volt mégis valamelyes keresetük s legalább a legszükségesebb reparációkat lakásukon el tudták végeztetni. A lakásínséget a szerb hatóság arra akarta felhasználni, hogy kellemetlenségeket okozzon azoknak a bevándoroltaknak, akik tudtak maguknak lakást szerezni, vagy házat venni. Az igy kiválogatott vagyonos személyeket kiutasították Bajáról s visszamaradásukat attól tették függővé, hogy épitenek-e maguknak házat, vagy el tudnak-e egy-egy lakásinségest helyezni ? Alföldy Géza nyugalmazott községi jegyzőt például, aki házat vett s abba beköltözött, arra akarta a rendőrhatóság kényszeríteni, hogy uj házat építsen s adja át lakását az Ínségeseknek. Amikor a kiutasítottak arról értesültek, hogy a városi rendőrség az Ínségesek elhelyezéséhez ragaszkodik, értekezletet tartottak s ezen elhatározták, hogy emberséges elhelyezésükről a lehetőség határai között gondoskodni fognak. Számbavették az Ínségeseket s amikor a hatósággal együtt megállapították, hogy kik azok, akik a támogatásra : a jobb elhelyezésre igényt tarthatnak, az épületek karbantartásához szük-éges összegeket összeadták s azután küldöttségileg kérték a kiutasitási rendelet visszavonását. A magyar társadalom összefogása emberségesebb lakásviszonyok közé juttatta a szegényeket, sőt ugyanakkor a téli fűtővel való ellátást is megoldotta. Képviselőválasztások Jugoszláviában. A bajai magyar társadalom, ha némán tűrte is a szerbek erőszakoskodásait s ha nem is mert a végleges berendezkedésre valló szerb intézkedéseknek ellenszegülni, változatlanul bízott a terület felszabadulásá-1C7 I
