Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
Statárium. Újabb pénzlebélyegzés. Alig leírható gazdasági zűrzavar, pénzügyi és gazdasági pánik uralkodott 1919. év vége felé. A közbiztonság romlása, a kíméletlen adóztatás, a folytonos besugások, árulkodások, a tisztviselők üldözése annyira bizonytalanná tették a közállapotokat, hogy az emberek csak suttogva és óvatos körültekintések után mertek egymással beszélni. A közbiztonságnak ez a romlása azonban nemcsak bajai jelenség volt, hanem kiterjedt a szerbek által megszállt egész területre, úgy hogy a szerb „összminiszteri tanács“ (ministarskog savét) 1919. október 21-én 11295. sz. határozatával Bánát, Bácska és Baranya területére a magyar btk. 1878. V. t.-c. 278., 279., 280. és 281.-§§-aiban meghatározott bűncselekményekre a statáriumot elrendelte. Növelte a zavart a pénzek ismételt lebélyegzésének elrendelése is. A második pénzbélyegzés vonatkozott a 10, 20, 50, 100 és 1000 koronás bankjegyekre. Baján 1919. november 29-én kezdték és tartott 1919. december 2-ig. A lebélyegzés bélyeg ráragasztásával történt. Ugyanakkor a lebélyegzett pénzből 20 százalékot a szerb kincstár kényszerkölcsön cimén levont s arról elismervényt állított ki; maga a lebélyegzés a Bajai Takarékpénztár és a Bajai Kereskedelmi és Iparbank helyiségeiben történt. Közvilágitás. Az egész szerb megszállás alatt állandó panasz tárgyát képezte a közvilágitás gyengesége. A gázgyárnak nem volt szene, s igy nemcsak a gázfogyasztást korlátozták naponként bizonyos órára, hanem a közvilágítást is redukálták. Volt idő, amikor teljesen beszüntették. A leleményes Jakovljevics Milorád rendőrfőkapitány ekkor igen különös módját eszelte ki a közvilágításnak : a háztulajdonosokat kötelezte, hogy az utcára nyíló ablakokba lámpákat, vagy gyertyákat helyezzenek el. 1919. november 20-án adta ki a világítási rendeletet a főkapitány, de csakhamar kiderült, hogy az kivihetetlen ; a háztulajdonosoknak arra sem volt pénzük, hogy maguknak világítsanak, de világitóanyag sem volt erre a célra elegendő. Mindenesetre jó volt a rendelet arra, hogy a lakosságot nehéz anyagi gondjai között még jobban megterhelje s alkalmat adjon a rendőrségnek további hatalmaskodásra. Á barakok lebontása. A bajai vásártéren a háború alatt deszkákból egész városrész épült. Ezek a tárházak kizárólag katonai célokat szolgáltak s ezért a szerbek azokat, mint kincstári vagyont, eltulajdonították. A szétbontásból kapott deszkákat vagonba rakatták és Szerbiába szállították, ehhez sok kocsifuvar kellett, amiről úgy gondoskodtak, hogy a lakosságot a fuvarok kiállítására kötelezték. Akinek nem volt magának kocsija, kénytelen volt helybeli fuvarosokat felfogadni, akik nem mulasztották el a jó konjuktura 139 I
