Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
két vegyenek a kezükbe. Csak a maguk állatjait keresték. Ha azt nem találták, akkor otthagyták az egészet. A bajaiak magyarázták, hogy az az első dolog, hogy a marhákat hazahozzák, majd itthon arányosan elosztják. A német testvér csak rántott egyet a vállán és csak annyit mondott, hogy a más dolgához semmi közöm. Ha az enyémet most azonnal itt meg nem kapom, megyek haza s az urak tehetnek, amit akarnak. Megtörtént, hogy egy vaskuti német kapott két lovat. Rátette a lovakra a kötőféket és készült velük hazamenni. Abban a pillanatban ott termett egy csátaljai atyafi, aki felismerte a maga lovait, követelte azokat vissza, hosszabb alkudozás után visszaadta a lovakat a vaskuti a csátaljainak, de követelte a kötőfékek árát. A csátaljai nem akarta megfizetni. Hosszabb vita után mindaketten dühbejöttek, a vaskuti eleresztette a lovakat és közéjük vágott. A lovak az erdőbe futottak és többé nem is kerültek elő. Ilyen eset mindennap néhányszor fordul elő Indián.“ A közlemény talán kissé túloz, de mindenesetre van benne sok jellegzetesség. A bizottság még egy ideig kísérletezett az állatok visszaszerzésével, de azután abbahagyta az egészet. Az érdekeltek közül sokan a hágai vegyes döntőbiróság előtt érvényesítették követelésüket, de a kereset egyetlen esetben sem járt eredménnyel. Minthogy a városhoz e tárgyban sok beadvány és akta érkezett, referensül kijelölték Beslin Milivojt. Ezekből az iratokból ma egy sem található az irattárban. Iskolai felszerelések elrekvirálása. A szerbek biztonságérzetét nagyon megzavarta a baja-makói hadibázis hire, valamint a magyar kommunizmus összeomlása s most már számolni_ kezdtek azzal a lehetőséggel, hogy egyes területeket vissza kell adniok. Éppen ezért elhatározták az állami vagyont képező felszerelések elvitelét. A megszálló hadsereg zsákmányoló bizottsága lefoglalta az összes állami intézmények felszerelését és azokat el is szállíttatta. A rekvirálások során elvitték a polgári iskola berendezését is, bár Gyorgyevics h.-polgármester és dr. Vuics Maxim főjegyző tiltakoztak ellene azon a címen, hogy ezek az ingóságok nem állami, hanem városi tulajdont képeznek. A katonák azonban nem vették figyelembe a tiltakozást. A cégtáblák szerbesitése. Bajának a különféle rekvirálások, anyagi gondok és személyi üldöztetések által állandó izgalomban és nyugtalanságban tartott lakosságát 1919. 118
