Gonda Béla: Türr tábornok születésének száz éves évfordulójára (Baja, 2008)
Baja az októberi forradalom és a szerb megszállás alatt (1918-1921)
A Bajai Független Újság 1918. október 28-án hétfőn nem jelent meg ; a következő napon : 29-én a fővárosi rendőrség zendüléséről adott hirt ; 30-ikán leírta „Izgalmas éjszaka Budapesten“ címmel a hétfő esti lánchidi csata történetét. Ugyanezen számban aláirás nélküli „Szózat“ jelent meg, mely felhívta Baja város függetlenségi és 48-as pártjának elnökségét, hogy a párt végrehajtó bizottságát azonnal hívja egybe ; hivja meg a szociáldemokraták és radikálisok képviselőit is és együttesen készítsék elő a nagygyűlést, hogy a gróf Károlyi Mihály elnöklete alatt Budapesten megalakult Országos Nemzeti Tanácshoz való csatlakozás kérdésében állást foglaljanak. A bajai „Szózat“ ugyanis azt irta : „Lehetetlennek tartjuk, hogy Baja város polgársága is összetett kezekkel és néma ajakkal várjon és akaratának, véleményének ezekben a sorsdöntő órákban kifejezést ne adjon.“ A Bajai Független Újság október 31-iki száma már vezércikkben követelte, hogy „Nyílt sisakkal álljon ki a bajai függetlenségi párt . . ; egyben jelentette, hogy a budapesti rendőrség a Nemzeti Tanácshoz csatlakozott. A bajai polgárság akkor még az összeomlással járó nyomott lelki hangulatban volt. A túlnyomó többség a nemzeti munkapárthoz tartozott ; az országgyűlési képviselő báró Podmaniczky Endre volt. A kőmives és nyomdai munkások a Munkásotthonban éltek szakszervezeti életet ; politikai súllyal nem rendelkeztek. A radikális polgárság pedig csak ekkor kezdett előkerülni a homályból. Ilyen körülmények között érthető, hogy a bajai polgárságot készületlenül érte az októberi forradalom. À polgárőrség felállításának első gondolata. A szállongó hírek s az itt-ott mutatkozó jelenségek, a törvényhatósági átiratok gondolkodóba ejtették dr. Borbiró Ferenc polgármestert s még 1918. október 24-én felhívta dr. Oltványi István akkori rendőrkapitányt, hogy minden eshetőségre számítva szervezze meg a polgárőrséget, sőt másnap az ügyet tanácsülésbe is vitte és a polgárőrségi ügy előadójául néhai Koller Dezső tanácsnokot, volt rendőrkapitányt, jelölte ki. A szervezkedés mégsem sikerült, mert a bajai vezető emberek nem hittek a belső rend teljes felbomlásában. Sokan attól is féltek, hogy a polgárőrség szervezése pánikot idéz elő. A rohanó események azonban hamarosan rácáfoltak a rend fennmaradásában bizakodókra, az óvatos félénkekre. Rombolások. Az 1918. november másodikéról harmadikára virradó éjjel elkövetett fosztogatások nagy anyagi károkat okoztak a bajaiaknak. Természetesen bűnbakot kerestek és dr. Vojnits (Borbiró) ny. polgármestert tették felelőssé, hogy polgárőrség felállításával nem előzte meg a rombolásokat. Ezért Klein Rezső a nyílt utcán is szemrehányásokkal illette ; de vádolta 8
