Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
VII. Türr visszatérése hazájába
♦ 78 ♦ és az ország zászlaját, melynek egyik oldalán lenne az ország ■címere, a másik oldalán pedig a fejedelem címere. A kiegyezésben vetett hite nyilvánul meg abban a levelében is, amelyet 1869. február 20-án a Bácsmegyei választókhoz írt, akik arra kérték, hogy vállaljon képviselőséget, amit külföldi viszonyaira való tekintettel, köszönettel elhárított magától. „Midőn hazánk felett — írja említett levelében — az önkormány uralkodott és csak léha önmegtagadás vagy forradalom közt volt a választás, én az utóbbinak embere voltam; ma, midőn az 1867-diki kiegyezés a nemzetnek megnyitotta a törvényes működési tért, elfogadom a kiegyezést és pedig nem azon utógondolattal, hogy azt megbuktassam, hanem azon szilárd elhatározással, hogy az tökéletesíttessék, mit csak úgy érhetünk el, ha ezen törvény ellen nem izgatunk... Szedjük össze minden erőnket, képezzük magunkat, hogy minél több magyar képes legyen a diplomáciában és a konzulátusoknál alkalmazást nyerni és a rendes hadseregben minél több tiszti állást elfoglalni.“ Tilrr különben mindenkor a legerélyesebben hangoztatta a bölcs mérséklet, az eszélyes megfontolás politikáját, a király és nemzet egymás megértő kölcsönös bizalmának a megteremtését, megszilárdítását; a szorgalmas tanulás, a becsületes, céltudatos és kitartó munka hasznát és szükségességét. Tiirr a hazába visszatérve, elhozta magával nemcsak katonai, politikai és egyéb közéleti gazdag tapasztalatait, de a szabadkőművesség nagyjelentőségű kultúrális és humanitárius nemes eszményeit is. Türrt ugyanis már 1854. november 7-én fölvette tagjai közé a Turinban székelő Dante Alighieri nevű olasz szabadkőműves páholy, melyben bensőbb kapcsolatba jutott azokkal az olasz hazafiakkal, akik Olaszország felszabadítását s az olasz egység megteremtését tűzték szent feladatokul. Ennek a páholynak a munkájában Tiirr is igen tevékeny részt vett s ez a páholy szinte egyik nem utolsó rendű tényezője volt az olasz egység megteremtésének. Tiirr a nemzet és a király megbékülésével biztosítva látván hazája öncélú állami fejlődését, a szabadkőművességet az ország kultúrális és humanitárius fejlesztésének a szolgálatába kívánta állítani s 1869-ben megalapította a francia Nagy-Oriens védelme alatt — melynek szintén közbecsülésben álló tekintélyes tagja volt