Knézy Lehel: Baja a forradalom és a szerb megszállás alatt 1918-1921. Történelmi feljegyzések /1940 - Hasonmás kiadás/ (Baja, 2009)
VI. Türr szerepe a magyar emigrációnak az ország felszabadítására irányuló mozgalmaiban
67 ő mennyire óhajtja az együttműködést. Szomorú, hogy így kell ezt a drága időt várakozással és határozatlansággal elveszíteni, de Lamarmora soha sem akarta a mi ügyünket elismerni s most is azon álmodik, hogy odaadják neki Velencét. Lamarmora vonakodása teljesen érthető és indokolt volt. Neki ugyanis a mérvadó magyarság békés hangulatáról oly megbízható értesülései voltak, amelyek egyátalán nem voltak biztatók arra, hogy itt valamelyes fegyveres fölkelés vagy forradalom lenne támasztható. A magyar emigráció — úgy látszik — kevésbbé volt tájékoztatva az itthoni helyzetről s nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy ha az olasz és a porosz együttesen megtámadják Ausztriát s egyidejűleg a magyar légió dél felől Garibaldi segítségével Tiirrel az élen, Nyugat felől Klapka vezérlete alatt betör az országba, itt menten kész a fegyveres felkelés s felszabadul az ország az osztrák járom alól. Mert hát Bismarck már régebben készült erre a háborúra s Poroszország 1866. április 8-án titkos szerződést kötött Olaszországgal, melyben az olasz kormány teljes fegyveres támogatását ígéri, ha Poroszország három hónap alatt háborút üzen Ausztriának. Segítségének bére: Velence. Bismarck, hogy a sikert biztosítsa, ezenkívül mindent megtett Napoleon megnyerésére. Ekkor ugyanis ő volt Európában a döntő tényező s ezt elismerte Ausztria is. Június 12-én szerződésre lépett vele, melyben Ausztria kijelenti, hogy bármint végződik is a háború, lemond Velencéről. Az emigráció nagy reményekkel hozzálát a maga részéről is az akció előkészítéséhez. A porosz kormány is erélyesen sürgette az olasz kormányt a magyar akció előkészítésére, de Lamarmora nagyon tartózkodóan fogadta-a porosz sürgetést. Bismarck azonban nem az az ember volt, aki ha valamit a fejébe vett, attól könynyen eltéríthető lett volna. 1866. június elején táviratilag Berlinbe hívta az akkor Flórencben tartózkodó Türrt, aki a Viktor Emanueltól nyert kihallgatás után 8-án Berlinbe utazott, hova 10-én érkezett meg. Bismarck nagy lelkesedéssel fogadta s miután megbeszélte vele az alakítandó magyar légió ügyét, az egyidejűleg megindítandó olasz támadás hadi tervét is szóvá tették, ami egyiküknek sem tetszett s Bismarck nagy tetszéssel fogadta erre vonatkozólag a Tiirr által egy memorandumba foglalt tervet. Ez al-5*
