P. Szojka Emese: Néprajzi csoportok Baja környékén. Vezető a Türr István Múzeum néprajzi állandó kiállításához (Baja, 1990)
Néprajzi csoportok kialakulása Baja környékén Baja, a XVII. század végén mezővárosi rangra emelt település volt a környék legjelentősebb helysége. Közvetlen vonzáskörébe azok a falvak tartoztak, amelyek a Du na-K alocsa-J á no s h a I m a és a mai országhatár által behatárolt területen helyezkedtek el. A honfoglalástól a középkoron át magyarok lakta vidék etnikai összetétele a török hódoltság alatt, majd az azt követő évszázadokban változott meg. Mindössze két falu, Érsekcsanád és Szeremle magyar lakossága őrizte meg folytonosságát az újkorra. A Duna árterébe, a szigetekre húzódva, telephelyeiket folytonosan változtatva sikerült megmaradniuk. A délszláv népek különböző csoportjai a törökök balkáni terjeszkedésének következtében tűntek fel vidékünkön. Legkorábban a szerbek, akik a megszálló törökök katonáskodó jobbágyai voltak. Jórészt szerbek - korabeli szóhasználattal óhitű rácok - lakták a XVI. század végén a Baja környéki településeket, nagyobb részük azonban az északi országrészek felé vándorolt tovább, ami a más nemzetiségű és vallású lakosok megjelenésével függött össze. A szerbek jelenléte csak a XVIII. század első feléig mutatható ki községeinkben, csupán Baja városában éltek nagyobb számban a múlt század végéig. A magát bunyevácnak nevező délszláv népcsoport napjainkig megőrizte eredeti nyelvét és közös származási tudatát. Kisebb-nagyobb csoportokban vándoroltak környékünkre. Előző hazájuk - Bosznia-Hercegovina térsége - elhagyását ugyanazok a történelmi események idézték elő, melyek a szerbek elvándorlását is. A XVII. század közepén már több Baja környéki faluban katolikus rácként emlegetett bunyevácok éltek. Utánuk magyar és német telepesek érkeztek, így több helységben vegyes nemzetiségű a lakosság: Baján az alvégi és a szentistváni kerületben; a falvak közül Csávolyon, Felsőszentivánon, Mátételkén, Vaskúton, Garán, Katymáron, Bácsalmáson, Bácsbokodon, Bácsborsódon, valamint az újabban önállósult egykori tanyahelyeken, Tompán, Kelebián és Csikérián. 3
