P. Szojka Emese: Néprajzi csoportok Baja környékén. Vezető a Türr István Múzeum néprajzi állandó kiállításához (Baja, 1990)
központ, Csákvár (Fejér m.) fazekai vidékünkre is eljutottak. Csákvári módra később a bajai fazekasok is készítettek színes csíkozású mázas edényeket. Korsóval és egyéb vizesedénnyel, valamint kisebb mennyiségben mázas áruval, tálasedénnyel a mohácsi és a kalocsai fazekasok látták el a Baja környéki falvakat. Szerényebb mértékben, de fellelhetők más dunántúli fazekasközpontokból, Óbányáról, Mecseknádasdról, Dunaszekcsőről, Bátaszékről és Szekszárdról származó edények is. A siklósi fazekasok a máriagyüdi búcsúkban árusították a szenteltvizes korsókat, boros- és pálinkáskulacsokat és a gyermekeknek való cserépfütyülőket. Az értékesítést a fazekasok rendszerint maguk végezték. Vásárokra jártak, vagy faluról falura szekerezve, terményért cserébe kínálták áruikat. Festett asztalosbútorok A parasztházak berendezési tárgyai az életmód függvényeként és a divat hatására változtak az idők során. A kelengyeláda tekinthető az egyik, eredeti rendeltetését legtovább őrző falusi bútordarabnak, jóllehet szerkezete és díszítése többször is változott. A menyasszonyi láda volt a házasságakor más családba kerülő nő szinte egyetlen, értékeit őrző vagyontárgya. Míg a múlt század első felében a bútorokat a szegényebb falusiak sok esetben maguk barkácsolták, addig a kelengyeládát mesterembernél volt szokás megrendelni. Gyűjteményünk legrégebbi darabjai a XVIII XIX. század fordulójáról származó komáromi készítésű festett ládák. A korszak legnagyobb hatósugarú, a Duna mentét a Délvidékig ellátó asztalosközpontja volt Komárom. Mesterei ládák előállítására szakosodtak. A dunántúli Sárköz falvaival rokonságot tartó Ersekcsanád és Szeretnie parasztházaiban egyebek között - Szekszárdon és Hartán készült bútorokat találunk. Kalocsa festőasztalosságának termékeit is vásárolták a környékbeliek. Bajának ugyancsak volt falusi használatra dolgozó asztalosipara, céhszabadalmuk 1815-ből való. Ládák, falitékák, komódok és szekrények maradtak fenn a bajai műhelyekből. A múlt század hetvenes éveiben a ládát a fiókos, úgynevezett komódláda váltotta fel, és vette át a kelengyebútor szerepét. Baján, de másutt is készítették a környéken. A századfordulóról ismertek Utry Lajos épület- és bútorasztalos berendezési tárgyai. A bajai mester 1900. évi helyi iparkiállításon egy teljes szobára való parasztbútorzattal vett részt. A szekrény divatja ezekben az években terjedt el a környék falvaiban. Az Utry-féle műhelyből kikerülő 23
