P. Szojka Emese: Néprajzi csoportok Baja környékén. Vezető a Türr István Múzeum néprajzi állandó kiállításához (Baja, 1990)
iparosnak, útkövezőnek, téglavetőnek. Soraikból kerültek ki a fuvarosok, a hajósok és a fiákeresek. Népi kultúrájukat a sokszínűség jellemezte, mely a balkáni örökség alapján új, a nagytájra is jellemző elemekkel bővült. Építkezésükben a múlt század második felétől az Alföldön kialakított háromosztatú háztípust követték. A házak korábban sövényből, majd vert falból, illetve vályogtéglából, nádtetőzettel, faoszlopokon álló kiugró ereszaljával készültek. Gyakori volt a lakóházzal szemközt, egy helyiségből álló présházat építeni. A baromfi számára kúp alakú ólat raktak. Lakásberendezésük sajátos színfoltjai a házilag szövött gyapjúpokrócok, ágy- és asztalterítők voltak. A maguk festette gyapjúból még kötények és tarisznyák készültek. Bolti pamutfonalból szőtték az ünnepi vászonneműt, díszkendőket, ágyneműt, ingvállakat, ingeket. A nők viseleté a századfordulón a dél-alföldi, polgárias jellegű, hosszú szoknyás-ujjas öltözettípushoz sorolható. A bunyevác nők a divat helyi irányítói voltak, pénzt nem sajnálva, drága kelmékből varratták ruháikat. Népszokásokban gazdag életük volt. A török idők emlékét őrzi több, az emberélet fordulóihoz kapcsolódó szokásforma. Megkéretéskor a legény pénzzel tűzdelt almát vitt a leánynak, aki kendővel, maga készítette inggel viszonozta a jegyajándékot. Húsvétkor a leányok korommal festett almát, narancsot vagy citromot adtak a locsolkodó legényeknek. Lakodalom idején a menyasszony kocsiját lovas férfikísérők vették körül a nászmenetben. Ez a szokás, a hit szerint, a török uralom idején alakult ki a nőrablás megakadályozására. Sokacok Területünkön jelenleg Hercegszántón élnek sokacok. A történelmi Bács- Bodrog vármegyében Hercegszántó a szomszédos Béreggel és Monostorszeggel (Bački Breg, Bački Monostor - Jugoszlávia) alkotott egy néprajzi csoportot, Bácska délebbi sokac községeitől néhány kulturális vonással elkülönültek. Hercegszántóra a múlt század elejétől fokozatosan magyarok szivárogtak be a túlnépesedett Dávodról, Nagybaracskáról és Madarasról. A század végére a magyar lakosok többségbe kerültek a sokacokkal szemben. A Baja környéki falvak nemzetiségei között a sokacok népi kultúrája a legrégiesebb, számtalan vonásával a balkáni műveltséghez kapcsolódik. Napjainkig él néhány eleme a nyelvi és a kulturális elszigetelődés miatt. A XIX. század második felében még szinte önellátók voltak. A többi bácskai sokac községhez hasonlóan álattartással, elsősorban sertéssel, emellett halászattal, erdei munkával és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 12