Klossy Irén (szerk.): Klossy Irén retrospektív grafikái kiállítása - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 33. (Baja, 2011)
szabályok nélkül tánc sosem lehet. Az évszázados kérdés ma újra előttünk áll. A kortárs művészet, a kortárs grafika keresése is ez: az ember és a törvény, a szabadság és a szükségszerűség egységének keresése. Korszakos feladata, hogy az eldologiasodásból visszaemberesítse az embert. Hogy élet és művészet egymásra találjon. Ahogyan Klossy Irén grafikai lapjain élet és művészet egymásra talál. Klossy Irén alkotásai, közvetlen, egészen személyes, kézírás-szerű megnyilatkozásai, a művészi szabadság és a „titkos törvények" határai keresésének fontos dokumentumai. O az a művész, aki nem művészete egy műfajaként készít grafikai lapokat (ahogyan ez általában lenni szokott), hanem művészete teljes valójában ez. A grafikának, a tollrajzoknak szenteli minden gondját: neki feszül, ha megoldást keres, hozzá viszonyítja a távolságokat, belőle meríti mélységeit, egyedül ezen a nyelven fogalmazza meg gondolatait, érzéseit. Ha a megosztani vélt gondolat dúsabb, szövevényesebb is, nem fordul a nagy hangszerelésű, korlátlan lehetőségű festészethez - sajátos technikájában és formanyelvében, maga választotta eredendő kötöttségében és egyszerűségében a fekete és színes tollal igyekszik gazdagabbá, érzékletesebbé tenni. Úgy, hogy mindeközben mégis megmaradjon autentikus grafikai lapként - ne akarjon semmilyen más műfajt utánozni, de mindenképpen bejárja képességeinek minden határát, s adja elő lehetőségeinek minden rejtett tartalékát. Ez az egynemű egyszerűség a legfőbb jellemző jegye művészetének. Bár Klossy Irén alkotásainak témái között kövek, növények, felhők szerepelnek, művészete valójában nem ábrázoló: fehér (néhol színes) felületeken mozgalmas vonalrendszereket jelenít meg. A rajz alapmozzanataira, a vonalra, a foltra, a faktúrára, a vonalhúzás gesztusára építi munkáit. Vonalaira mondhatjuk, hogy egzakt vagy lágy, határozott vagy rezgő, lendületes vagy szálkás, szigorú vagy játékos, heves vagy fegyelmezett, kalligrafikus vagy borzas, vékonyan vagy vastagon futó, puha vagy kemény, több szálból összeszövődött vagy határozott csapásokból létrehozott, ám a vonalak különböző típusai csak a kép közegében kapnak értelmet. „A vonal indítása, befejezése, vastagsága, rezgése, íve, aránya mind más és más tartalmaknak a következménye és közvetítője" (Lantos Ferenc). „A függőleges, ellentétével, a vízszintessel, a grafikus iránytűje" - mondta egykor Matisse. A sűrűn vonalkázott felületek, amelyeknek finoman rezgő játékát olykor a fel-felsejlő formák is fokozzák, egyidejűleg keltenek festői és grafikus hatást.