Solymos Ede: Élet a Dunán. A halászok, vízen járók élete Baján és környékén. A Türr István Múzeum Élet a Dunán című kiállításának vezetője - A Bajai Türr István Múzeum kiadványai 29. (Baja, 2004)

12. A bajai halpiac állóbárkákkal

szításéból és hálófoltozásból állt. A gyári hálók felszerelése, „állítása” ma is a halászokra vár.

A XX. század elejéig - majd a háborúk után - a hálók fonalát házilag készítették, a hálókat maguk kötötték a halászok. Az asszonyok által megfont kenderfonalat u/száfóval több ágúra sodorták, ehhez különböző eszközöket használtak. A fonalat fonalpuhítón áthúzva gombolyították, hálókötőtűvel és deszkával kötötték. A csomózás két módját ismerik, a nyakkötést és a netzkötést. A dunai halászok a netzkötést használják. A hálójavítás - foltozás külön tudomány. (13. kép) Ma már a hálók nagy részét készen vásárolják, csak az „állítás” marad rájuk. A súlyzáshoz szükséges ólmot téglában vagy ólomöntő fogóban öntötték ki, az úszókat fakéregből készítették (ma már műanyagból).

A kender- és pamuthálók tartósságát növelte a XIX. század végén elterjedt kátrányozás. Az 1920-as években a rézgálicos, az 1950-es években a cser-19